"- És kérném, nem lehetne ezt a nőt elvinni innen mellőlem? - Nem, magához tartozik..." Ezt mintha rólunk írták volna. Én szeretnék hazajönni néha egy kicsit programozni, a magyar tanulásról nem is beszélve. De A. erősködik, hogy "üljünk még, igyunk még", egyébként addig erősködött, hogy ma a gondozója majdnem "elkapta" a buszon. Mostanában már csak ez megy: "drágám, felírnál nekem három deci bort?", közben meg ott van a pénz a zsebemben, már csak azért is hitelre iszik... én meg mászkálhatok utána kifizetni. Persze csak azért is vágja a cirkuszt, hogy "de ez az utolsó", éppen csak annyi hitelt kér, amennyit adnak, csak hogy meglegyen az otthonról ellesett lakótelepi proli hangulat, nekem meg leég a bőr a képemről. Bár, ha ezt az egészet megtudnák neki otthon...