A múlt hét óta hőségriadó van a szakkörben, így óránként jár egy szünet. Ez teljesen felborítja az időérzékemet, így valahogy még többnek tűnik a munkaidő, mint eddig. Arról nem is beszélve, hogy semmi különös, csak 1-gyel több kávét b*szok be, mint amúgy. Az egyik munkatársam, nevezzük Szabinak (mert mindig szabin van, he-he), már egy ideje úgy jár be a szakkörbe, hogy mindig hazamegy, és kiíratja magát. Arra panaszkodik, hogy nem tud aludni, mondjuk ma én se tudtam, és nem csináltam a cirkuszt. Pénteken is hiányzott, persze a Honeybeast koncerten meg ott volt. Ja, mondjuk így én se tudnék aludni... Ha én mindig kiíratnám magam, amikor nem vagyok megfelelő kondícióban a munkához, feszt szabadságon/táppénzen lehetnék. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy ő lesz a következő versenyző, akitől legközelebb érzékeny búcsút kell vennünk. Nem beszélve arról, hogy amúgy is lusta, mint a dög, de a szabadságosdira / táppénzesdire csak mostanában kapott rá. Amúgy meg feszt hülyeségeket beszél, de én valamennyire bírom, annak ellenére, hogy nem bírom. Mostanában amúgy is többet szólok a munkatársaimhoz, de ez a nemalvás engem is kikészített egy nagyon kicsit, ma antiszociálisabb voltam picit az átlagnál. (Persze csak belülről, kívülre nem mutattam.) Hát kurvára nekem sincs kedvem, én is lusta vagyok, főleg ebben a melegben, de ezt azért nem csinálnám, hiába "szakkör" mégiscsak munkahely, amit illik valamennyire megbecsülni, nem pedig folyton nyavalyogni.