A szakkörben ma mindenki csak 3 órát dolgozott, de én már alig bírtam ki, megint szarul voltam, ráadásul Edit 3 szellemi mélyrepülését kellett szinte végig hallgatnom + a monológját a tévénézési szokásairól, meg arról, hogy tévéfüggő. Sajnos még mindig nem b*szták ki, szinte mindent elnéznek neki, tekintettel a betegségére, ugyanis szefós. Bár mostanában nem balhézik annyit, az idióta szövegelése éppannyira idegesítő. Voltam a kocsmában, az új pultosnő felbaszta az agyamat, mert 25 forintot nem hajlandó elnézni, de arra volt esze, hogy a múltkor átbasszon egy százassal, én meg nem szóltam. Ráadásul állandóan ott van nála az idióta férje, meg most szünetben a nyomott kölykei is. Dugja fel a 25 Ft-ját. Anikó felhívta anyámat, hogy azért nem vagyok hajlandó találkozni vele, mert kocsmázok. Amúgy nem(csak) azért nem találkozok vele, nagyon sajnálom, de az utóbbi időben már nem tudtam elviselni. Vagy ő, vagy én, erre az egészre kezdek rámenni, és ez így menne tovább, napi 2 szakítással, az emberek nem változnak. Nem tudom, mióta csinálja ezt, de már jó régen, és az idegeim lassan felmondják a szolgálatot. Keressen olyat, aki mindezt elviseli neki. Kész. Tök olyan, mint Edit 3.