Razors pain you;
Rivers are damp;
Acids stain you;
And drugs cause cramp;
Guns aren't lawful;
Nooses give;
Gas smells awful;
You might as well live.
Ezt különben nem én írtam, hanem Dorothy Parker, egyszer lefordítottam az egyik blogomon művészileg, és egy illetékes blogger meg is dícsért érte, de mára már annyira megkopott az angol tudásom, hogy azt is alig tudtam elmagyarázni a turistáknak, hogy merre van a Zoo, pedig épp onnan jöttem kifele. Sic transit gloria mundi. (Azért remélem, ezt jól írtam.)
Csak az előbbi gondolatmenetet folytatnám, amit az előző bejegyzésben írtam egy kommenthez, hogy valószínűleg kicserélődött a társaság, aki olvas engem. Engem valószínűleg egy szolíd, visszafogott, csendes fiúnak ismertek sokan, mert én sokmindent el szoktam tűrni sok mindenkinek. Egy darabig.
Ezen a blogon eddig láthattak tőlem pornót, farokverést, káromkodást, részegeskedést, pszichotikus subot, detoxikálást, ami valószínűleg nem egy szokványos blognak a témája, nem is nagyon keresett fel eddig egy blogger ismerősöm sem, hogy gratuláljon hozzá. :)(: Valószínűleg ide erős idegzetű emberek járhatnak, persze még mindig a látogatottság a mindenem, azért az megsokszorozódott, szerencsére. De elárulok egy titkot: nem ezért csináltam.
Azért csináltam, mert elegem lett mindig udvariasnak lenni, amikor a földbe taposnak, elnézni, ahogy kisemmiznek, és tönkretesznek egy rohadt diagnózis miatt, amit a ferdeszájú akasztott rám valamikor. A szüleim legalább ugyanakkora nagy játékosok, mint én, és készséggel asszisztáltak neki ehhez, később meg kancsalnak és a söpredékének.
Vajon mit vártak, meddig húzom még meg magam? Örökre? Hogy örök életemre parkolópályára állítottak? Hogy tudjam be magam másodrendű "állampolgárnak", vagyis embernek, és tűrjem el hogy mindenki a fejemre nőjön? Bazd meg, a felén már túl vagyok.
Hányszor kell még ezt megcsinálnom, hogy emberszámba vegyenek? Különben sokkal nagyobb eredményt értem el így, mint az abilifyos nyivákolásommal, mert arra senki oda se bagózott. Azt se tudták, hogy a világon vagyok. Pontosabban tudták, de nem érdekelte őket, mert túl sok az eszkimó és kevés a fóka, ha egy eszkimó kiesik, az csak zsír mindenkinek.
Persze a nyíregyházi pszichiátrián tovább folyik minden, hiába írom le ezerszer, hogy nyíregyházi pszichiátria, meg skizofrénia, láthatólag ez a keresőket hidegen hagyja.
Sóstóhegy. Sóstóhegy. Sóstóhegy.
Kurvára semmi.
Azért kíváncsi vagyok, milyen szisztéma alapján dolgozik ez a magyar internet, meg úgy az egész "en bloc", ha a kényes témákat valahogy elfelejtik indexelni, vagy mit csinálni.
Na, mindegy, a faszom verjem bele, jóéjszakát! :-)
