- Ma reggel Anikó azzal fogadott, hogy a szülei arról beszélgettek (gondolom, erősen ittas állapotban), hogy mi lenne, ha visszafogadnák a házukba a volt férjét (az egy cseppet sem zavarja őket, hogy már 4 éve velem jár). Ilyen, amikor valaki(k)nek kikezdi az alkohol az idegrendszerét.
- E. behívott magához elbeszélgetésre, a főnök témát gondosan kikerültük, megkérdezgette, hogy mi újság velem, mondom megyek magyarra, mi lenne... persze jött a szokásos duma, hogy milyen jókat mondok, ezt le kéne írni, hát leírom, na.
- Mivel ma 1-2 sörrel többet ittam a kelleténél, a szüleim úgy bánnak velem, mintha legalábbis végigerőszakoltam volna a családfájukat hetedíziglen, ejnye-bejnye, én meg bebasztam 1-2 ajtót, és a kérdés el van intézve. Komolyan mondom, hogy egy temetésen nem vágnak ilyen gyászos képet...
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. Gyerekkoromban poénból kis magazinokat szerkesztettem szabadidőmben. Most komm-médiára járok egyetemre. Vagyis elvégeztem az újságíró szakot (BA). Ha valaki tud valamilyen jó MA szakról, most szóljon, vagy tartsa magában örökre!