nokia szarvíz

asha Kb. tavaly ilyenkor vettem egy ilyen telefont (Nokia Asha 302). 28 ezret fizettem érte, és többet szívtam vele, mint eddig bármelyik másik telefonnal. A wifit nem tudtam úgy beállítani, hogy ne fizessek érte, szar lassú volt az internet is. Egyszer kiesett a zsebemből, amikor egy széken ültem, kb. fél méter esést nem bírt ki -> szerviz. Csakhogy a szerviz után már jó néhány funkciója nem volt elérhető, pl. a hívásinfo sem. Nemrégen a rádió mondta be az unalmast, bekapcsoltam, egyet nyikkant, csatornát szerettem volna váltani, aztán soha többet. Nemrég elkapott valami kis eső, a zsebemben beázott, vagy inkább benedvesedett, a szerviz nem tudta megjavítani, csináltak néhány fotót, hogy milyen súlyosan rongálódott, és annyi. 1 évet se bírt ki - R. I. P. Most ezt használom: 7088_679
2 Tovább

kosárfonás

Hétfőn meg fogom tanulni a kosárfonást papírból, és ezzel tovább fogom bővíteni a nem túl széles repertoárt, amit el tudok látni a szakkörben. Fél éve még azt mondtam, hogy nem igazán érdekel, aztán mostanában rájöttem, hogy fölösleges berzenkedni ellene, bár továbbra sem tetszik, hogy jelenleg ennyire vagyok képes, kezdem belátni, hogy ez az igazság. Nem, mintha olyan hasznosnak gondolnám magamra nézve, hogy én tudok kosarat fonni papírból, mert lesz*rom. Felötlött bennem megint, hogy valami szoftveres dologgal kéne foglalkoznom, és egyúttal be kéne fejezni az örökös csavargást, hát nem tudom, hogy erőt tudok-e venni magamon, és leülni a p*csámra, mivel ez a késztetés belülről jön, és attól az időtől datálható, amikor bezártak a "kórházba", ez nekem akkora sokk volt, hogy a mai napig nem tudtam kiheverni, ellentétben sok mással, akiknek csak egy kellemetlen epizód volt az életében. Viszont ideje lenne már valahogy magamhoz térni ebből. Magyarral már nem érdemes foglalkoznom, nem is köt le igazán, és nincs is esélyem visszakerülni azok közé, akik ezzel foglalkoznak, elrágódok a facebook kinálta szellemi rágógumin, ezen sincs erőm változtatni. A szoftveres témához még lenne valami affinitásom, de ebben is vannak hiányosságaim, és egyelőre nem tudom, hogyan foghatnék hozzá, mert az a web-programozó fsz, amit a főiskolán próbáltam, egy rakás f*s volt, csak arra volt jó, hogy elvegye a kedvemet az egésztől. Még nem adtam fel teljesen, talán megpróbálok valami hasonlót, a kommunikáció meg le van sz*rva. Csúnya szavak száma: 4. Tükrözi a hangulatomat.

1 Tovább

nem indul kommunikáció...

... a Nyíregyházi Főiskolán. Mindegy, úgyse teljes egészében nekem való lett volna, de lett volna valami, ami kivezet ebből a tespedtségből. Részletes véleményem és érzéseim az esettel kapcsolatban az előző bejegyzés kommentjében találhatóak. Mostanában ritkábban írok, ennek okai: 1. Nem történik semmi, ismételném csak magam. Ezért lett volna jó egy kis változás, egy kis tanulás, de ennek sajnos már lőttek. 2. Anikóról nem írhatok, köszönhetően valakinek, aki szerintem betéve megtanulta a blogomat, mármint az Anikóra vonatkozó részt. (Pszicho Peti) 3. Az itthoni dolgokról nem szerencsés írni, valahogy kényelmetlen az, hogy apám elolvassa, és akkor napokig idézgeti, meg szerinte ez rinyálás. 4. Szintén nem volna szerencsés, ha a munkahelyemen (a szakkörben) kitudódna, mert így is elég feszült ott a légkör nap mint nap, de engem legalább békén hagynak, mert én se szólok senkihez. 5. Szóval úgy kellene blogot írnom, hogy mindenkire tekintettel legyek, az életem unalmas, azért minden nap megpróbálok valahogy megnyilvánulni az interneten (nemcsak a blogban), de valamiféle belső cenzúra visszafog, hogy ezt ne, és ne így + az előbb felvázolt pontok. "Nagyon nehéz." - Feri a Fehér Egérből Sokat gondolkoztam azon egy időben, hogy zárttá tegyem a blogot, de akkor elveszne az egésznek a varázsa. Így is elvész, mert eléggé fontolva kell haladnom. Tehát összefoglalva: az életem minden területéről óvatoskodva kell fogalmaznom. Nem volt ilyen gondom a freeblogos időkben, aminek a mentését nem találtam meg, tehát vagy 3-4 év körmölés elveszett...

6 Tovább

balhé a szakkörben

Folyamatos a balhézás a szakkörben, többen nem bírják Edit 3 dünnyögését, majd amikor valaki visszaszól neki, magából kikelve tombol és kiabál. A legutóbbi megmozdulását (a tegnapit) 2 nap kényszerszabadsággal jutalmazták, tehát ma már nem is jött. Nagyon rezeg a léc neki, de valószínűleg már le is verte, úgyhogy lehet, hogy nemsokára egy Edittel kevesebben leszünk. Én személy szerint amúgy is titkos utálója vagyok, ő viszont valamiért kedvel, meg amúgy is tetszek neki. Azért is ült velem szembe, vagy nem tudom. Kicsit furcsának találom a helyzetet, hogy ő engem szeret, én meg utálom, de mivel nem szólok be neki, úgy veszi, hogy én is szeretem őt. Kicsit jobb volt ma, hogy nem jött, bár elég kibírni nap mint nap a viselkedését, de nem ez a fő gond, hanem az, hogy az egész szar...

2 Tovább

Skizofrénia underground

Skizofrének. Mostanában leginkább egy növény jut az eszembe róluk, mégpedig ez: nebántsvirág. Különben meg kurva hamar bele lehet szokni az anyuci pici gyereke szerepébe, utána meg úgyis elhülyülsz, és vagy felvesznek az intézetbe, vagy a lágerbe, vagy megdöglesz az utcán, mert az, hogy ki fognak semmizni, legalábbis valószínű, főleg, ha gyámság alatt vagy. Aztán meg eltakarítanak, mint a szemetet.

Szerintem tweetelni menő

Utolsó kommentek

Linkek, blogajánló, stb.

LindaDesign NonStop

"egy szöveggyáros zugmágustól"
"Árpádnak lenni nem egyszerű"
Nem szégyen a kultúra,
csak néha kellemetlen.

Kaland konzerv WP:

Itt is szoktam rinyálni:

Ahogy kezdődött... (a blog)

7 évig "kezeltek" paranoid skizofréniával. Elbaszták az életemet. Elegem lett. Nem kell a méregdrága gyógyszerük, egyszerűen lehúzom a klotyón, nem kell az idióta pszichoterápiájuk, se pszichológus, se más. Menjenek a picsába a gyógyszereikkel. Engem ne "gyógyítgassanak", a saját életemet egyedül is el tudom baszni. Nem kell az asszisztálásuk. Gyógyszer és agymosás. Ennyit tudnak. Baszódjanak meg.