Superman

Eldöntöttem, hogy mától superman leszek, vagyis "jó ember", super, az jó, ember, az man, nem? És ennek szellemében nem fogok több pornót megosztani. A melóban persze úgy éreztem, mint aki egy kurva büdöset fingott társaságban, mivel azt azért levágom, hogy az emberek itt-ott hallanak ezt-azt, felszednek 1-2 infót. Főleg a rádióból, ahova én már sohasem fogok bekerülni... Brühühühűűű! Anikó is felhívott a melóban és persze kérte, hogy beszéljük meg a dolgot. Azt mondtam, majd ha hazajön. Persze ez a Fegyver is kurva jó nő, de rájöttem, hogy "kés, villa, olló nem gyerek kezébe való". Főleg nem egy ilyen míves Fegyver. Ma arra is rájöttem, hogy nem én vagyok az egyetlen élőlény a Földön, hanem kb 8 milliárdan vagyunk (mármint emberek), és ennek szellemében bebasztam egy fél vodkát a Fehér Egérben. Aztán meg hazajöttem gyalog. Pár ember eleinte még köszönt, de mivel minden csoda 3 napig tart, Andy Warhol szerint egy embernek 5 perc hírnév is bőven elég, és mivel most egy darabig olyan volt, mint régen, hogy úgy éreztem, hogy mindenki rólam beszél, + a "gondolataim felhangosodtak", kicsit kezdett kurvára elegem lenni mindenből.

Hát most kb ott tartunk, ahol a part szakad, de legalább ismerős az érzés.

0 Tovább

End Game

Valójában nem csak természet(es) FILMek vannak, hanem vannak kikényszerített FILMek is (vagyis hallucinációk). Ilyen pl a delirium tremens. El nem tudom képzelni, mi visz rá valakit arra, hogy önként menjen az "atyai pofon" elé, vagyis hogy beszálljon a játékba.

Ha meg tudod győzni valahogy a kezelőorvosodat, hogy delirium tremensben szenvedsz (pl egy csomó üres piásüveggel a lakásodban), akkor csak infúzióra raknak + nyugtatókra. Ha viszont "tiszta" vagy ebben a kérdésben, skizofrénnek bélyegeznek, és olyan gyógyszerre raknak, hogy "attól kódulsz". Elmondom az előnyöket, és a hátrányokat is:

A delirium tremens mortalitása igen magas (én meg nem mondom, hány %), viszont "nyom nélkül", "maradványtünetek nélkül" gyógyul, vagyis 1-2 hét múlva szabad vagy.

Ha skizónak találnak, aminek a halálozási aránya egészen alacsony, akkor kémiai kényszerzubbonyba raknak életed végéig. Kivéve, ha ilyen "spirituális guru" vagy, mert akkor minden gyanú fölött állsz.

Persze bele lehet látni a másik ember kártyáiba is, főleg a pszichiátrián, el is mondom, hogyan. Mint már említettem, nekem - bizonyos okokból kifolyólag - az a tévképzetem támadt, hogyha végigszívok akár 1 szál cigit is, akkor "szétmegy a fejem", vagyis vége a világnak, a dalnak, vagy hogy mondjam.

Nos, bejött egy alkesz a dohányzóba, aki csakis delirálhatott, és elkezdtünk rágyujtani. Hát én szentül meg voltam győződve róla, hogy ez a csávó szórakozik velem. Rágyújtottunk 1-1 szál cigire, először egykedvűen, majd a csávó a cigi kb felénél elkezdett egyre jobban kikerekedett szemekkel bámulni rám, egyre jobban nyögött, rázta a remegés, vagyis a "nyavaja".

Én viszont csak szívtam tovább , látszólag még mindig egykedvűen, valójában evett magamban a fene, hogy "mikor hagyja már abba?". Hát a vége előtt nem sokkal abbahagyta, kissé feltartotta a kezét, majd belevágta a hamuzóba, és kirohant. Hát ezt én sem bírtam már cérnával, gyorsan beoltottam, és kimentem, vissza a szobába, majd később megnéztem, hogy mi van vele, persze azonnali infúzió. Pf. Amúgy viszonylag akkorra már stabilizálták, de rám eléggé dühösen nézett azokkal a sárgás szemeivel. Még 1 eset volt, hogy valakit "leinfúzióztattam", de őt egészen más miatt, és máshogyan, erre most nem térnék ki.

Hanem még 1 cigijátékra térnék ki (bár ez is bőven kimeríti annak a fogalmát), hogy L. Ron Hubbard egy időben még azt is meg akarta szabni a híveinek, hogy milyen cigimárkát szívjanak. Persze lehet, hogy a példabeli faszi is a cigitől lett rosszul, mert esetleg "rossz márkában" utazott. Hát én abban az időben kizárólag Golden Gate márkában utaztam, amiben tudtommal senki más a pszichiátrián.

Mindegy, rövidre kell fognom. Hogyha valakinek esetleg mégis az a beteg ötlete támadna, hogy be kéne tiltani a dohányzást a pszichiátrián, vagy akár csak a börtönben, kérem, hogy ne tegye. Mivel hogy másnapra talán nem is lenne pszichiátria. Se börtön. Se állam. Csak ennyit akartam mondani. Köszönöm.

És most még egy kicsit lazítgatok, mert reggel vár a munka, mivel december 31-ig köt a szerződésem. A szerződés, az szerződés, ennyit már megtanultam a központban, az előző melómban. Persze azóta, hogy eljöttem onnan "szerencsét próbálni", már majdnem megszűnt ez a központ, és mára már csak vegetál. Először is a főnököt, Tonit, vagyis magyarosabban Tónit engedték el. De ezekről majd később. (Mivel nem akarok úgy járni, mint a mesebeli kis gömböc, he-he...)

Ja, egy "művészeti" példa. :)

http://www.youtube.com/watch?v=WxRUL2N0Yos

0 Tovább

Virtuális békepipa

Egyszer olvastam valahol, hogy mi van, ha a dohányzás esetleg nem is annyira ártalmas/addiktív, mint mondják... hanem csak egy viszonylag enyhe "kapudrog" (bár nem abban az értelemben :)). Esetleg az van, hogy az indiánok nagy bölcsen elfelejtettek hozzá használati utasítást adni, és mi ezt a használati utasítást csak "ráírjuk" a cigisdobozokra, meg reklámozzuk úton-útfélen. Mi megmérgeztük az ő kultúrájukat a Tüzes Vízzel, és hát ők csak visszaadták a kölcsönt a dohánnyal. Talán nem véletlenül állította a katolikus egyház annak idején, hogy a Föld valójában lapos... Mit tudom én...

Még annyit hozzá, hogy Villás Béla (már megint) szerint 3 legveszélyesebb méreg van a Földön, mégpedig a nikotin, a fluor (a fogkrémből, mi a pöcs), a harmadikat persze már elfelejtettem... Állítja ő, aki állítólag még a méregpoharat is kiita a mérhetetlen "tudásszomjában". Na, mindegy, ő állítja, és meg van róla győződve, hogy vannak bizonyos falvak, ahol az emberek KIVÉTEL NÉLKÜL látják a haldokló utolsó lehelletét, amikor az távozik a testéből, és ilyenkor azt mondják, hogy az illető, nos hát, "fehéret lélegzett". Megmondom őszintén, én valahogy nem szeretnék egy ilyen falu lakója lenni, mert valahogy borsódzik a hátam az ilyesmitől.

Viszont azt el kell árulnom, hogy én, annak idején, amikor "expressz hadakoztam" ezzel a Villással, na hát a lélek, vagyis a fehér léleg/kzet ki be-járt bennem, pontosabban csak kifelé áramlott, visszaszívni (bár bevallom, gondoltam rá), nem sikerült. Magam sem tudom előszámlálni, hány "lelket" okádhattam így a világra, vagyis hány "fehéret lélegeztem" (pedig becsszó nem is cigiztem akkor), mert még a szar is megfagyott bennem az ijedtségtől. Aztán egyszer csak vége lett, nem jött több "fehér". Na, mindegy, gondolni sem szeretek rá. Mostanában felmerült bennem 1 szörnyű gyanú: mi van, ha Béla esetleg csak attól tart, hogy nem látja, hogy ha valaki "fehéret lélegzik", a dohányfüsttől. Azt, hogy a fluor (nem a Tomi :)) hogy jön a képbe, ezt még sajnos nem tudom... Na csak azért, mert a sóstóhegyi főpap előszobája úgy nézett ki, mint egy pialerakat, és bevallom, kísértésbe estem a lehetőségtől, hogy elmenjek velük 1-2 ilyen "spirit"-uális "kirándulás"-ra... Egyszer anyám egy ilyenen lett nagyon rosszul, de hát valaki semmiből sem tanul :(.

Ja, azért Fluornak is van 1-2 jó száma... Főleg ez az Indigó utcás... :) Lájkolom! :Đ

http://www.youtube.com/watch?v=I9zixNxA-GA

0 Tovább

"gyógyítás"

Mivel apám a lóvéval zsarol, amit egyelőre még Viktortól kapok, kénytelen leszek elmondani "az őszintét", vagyis rövidre zárni a "gyógyítást". A gyógyulás/gyógyítás útja pedig az emlékezés, drága barátaim, nem pedig a jövő kifürkészésének a lehetőségei, amiről Gustav Meyrink írt könyvet. Bevallom, először kábé úgy akartam "meggyógyítani" őket, mint ők engem, hogy elküldtek az Arkádia Spirituális Fényeinek Satöbbi egyházának a helyi főpapjához, aki mindenféle hajmeresztő gyakorlatokat - pl kézenállás - talált ki nekem annak érdekében, hogy "meggyógyuljak". Persze ez a Villás később Bevallota, hogy "Azokat csak azért mondta, hogy foglalkozz valamivel.", én meg mondtam neki, hogy "Értem." Köszönöm a semmit, Kedves Béla. Hát, foglalkoztam néhány dologgal akkoriban, de bevallom, pont azokkal nem.

Szóval először azt találtam ki, hogy apámat elküldöm egy szcientológiai "etikakezelésre", anyámat meg egy katolikus paphoz, gyónni (a 2 kb ugyanaz). De rájöttem, hogy ez a szarakodás évekig is eltarthat, én meg emlékszem az igazságra - "részeg vagyok nem hülye" - ez volt a kedvenc mondásom, mondjuk erre már nem vagyok manapság olyan hű de büszke. Szóval az volt, hogy egyszer - szokás szerint - bebaszva jöttem haza, apám agyát meg elöntötte a szar, és meg meg akart fojtani, és azt ordította a pofámba, hogy "Megöllek!", én meg csak annyit bírtam kipréselni a torkomon nagy nehezen, hogy "Ne ölj már meg", erre nagy lihegések közepette nagy nehezen elengedett. Anyámnak mindössze annyi bűne volt ebben, hogy ezt végignézte. A családban ez a "közös élmény" feldolgozatlan maradt, és bevallom, engem egy kissé traumatizált.

Egyébként ez a motívum köszön még vissza Temesi Ferenc A Por című nagyregényében is (amit a magyar posztmodern kezdetének szoktak tekinteni), és Charles Bukowski életművében is. Persze ők "kíírták" magukból ezt az "élményt", és remélem, hogy most már én is... Szokás szerint ez a bejegyzés is "elszállt", eredetileg ezt "szellemesebben" fogalmaztam meg. Na, folytassuk még a gyógyítást, vagy tisztul már a köd?

0 Tovább

Medve anyám :Đ

Káprázik a szemem :) Pont az előbb néztem meg a Đ karakter jelentését, és a szemem előtt változott át az úgynevezett interneten Déja Vu betűtípusból Times New Roman betűtípusba. Nem semmi... 

0 Tovább

nyomokban igazságot tartalmazhat

Mármint a tegnap olvasott Tringer-féle pszichiátria tankönyv. Nem is kell hozzá a sorok között olvasni, mert ott van benne leírva feketén-fehéren. Persze csak mint "légbőlkapott", "tudományosan nem kellőképpen alátámasztott", "túlhaladott" elmélet, de mégiscsak ott van. Szóval az van, hogy az ún. skizofrénia nem kifejezetten az egyén betegsége, hanem az egész családjáé. És ebben a hunyó - szinte kivétel nélkül - az anya. Persze szó van még benne némi double bindről, meg következetlen nevelésről, de ez már csak hab a tortán (és nem hal).

Persze egy csecsemőnek minden vicc új, de ezekkel a dolgokkal eléggé sok skizó nagyjából tisztában is van. Elmondok erre egy kedves kis történetet (van még több is). Volt egyszer egy szobatársam a nyíregyházi pszichiátrián, aki kizárólag krákogással és "ciginyelven" kommunikált, pedig szerintem tudott beszélni, na mindegy, ezt ne is feszegessük, hanem maradjon az ő titka.

Hát egyszer bejött az anyukája, láthatólag eléggé felhangolt, de szerintem pszichózis-közeli állapotban, és leadott nekem valami sztorit arról, hogy az ő fiacskája nagyon beteg, és nincsenek barátai, és nagyon kell rá vigyázni, és hogy légyszíves, és viseljem a gondját. Persze biztosítottam arról, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, de már a mondatom közepén összevillant a szemünk a "fiacskával", és kb ennyiből már tudtuk mindketten, hogy mi az állás.

Persze ezután se szólalt meg, de amikor az anyja kiment, se szó, se beszéd, adott nekem 1 cigit (persze nem rögtön, hogy ne legyen annyira "feltűnő"). Ez csak azért volt nagy szám, mert kibaszottul sóher is volt, és rá volt parázva a cigi-témára, és állandóan a cigijeit nézegette/számolgatta. Nos, a "fiacska" jóval 40-en felül lehetett életkorban, de inkább már úgy 50 fele. Hát, csak annyit még ehhez, hogy én nem akarok így járni...

Visszakanyarodva az elejére, ha valaki esetleg "nyom nélkül", "hirtelen", "megmagyarázhatatlan módon" kigyógyulna a skizofréniájából, persze ilyen nem lehetséges, kizárólag samánszertartás/beavatás/beavatódás segítségével (ld Az igazi nevem című bejegyzést), vagy mindegy is, én nem akarom megmondani a tutit senkinek, szóval ha valami úton-módon mégis "meggyógyul", akkor még mindig ott a családja, akik ebbe hogy úgy mondjam, "nem teljesen" nyugszanak bele, hanem próbálják még tovább piszkálgatni, tesztelgetni, kóstolgatni a sámánt, és addig nem is fognak megnyugodni teljesen, ameddig "meg nem gyógyulnak" ők maguk is. Persze, ez valahol jogos is, mert mi másért fordulnának az emberek 1 sámánhoz, mint azért, hogy meggyógyítsa őket...

0 Tovább

Nagykálló - vízpróba

Ma véletlenül betévedtem a könyvtárba, de csak azért, hogy megnézzem, nincs-e bent véletlenül Bánki M. Csaba könyve, aminek az a cime, hogy Agyunk fogságában. Ezt véletlenül 2006-ban adták ki, pont abban az évben, amikor először "bedőltem az agyamba". Csak azért kerestem ezt a könyvet, mert a szerző véletlenül elszólta magát egy helyen ebben a könyben arról, hogy hogyan is zajlanak ezek a "komoly gyógyszerkutatások". A legfigyelemreméltóbb rész az, amikor valaki ki akart fejleszteni egy újfajta festékanyagot, de az eredeti funkciójának sehogyan sem akart megfelelni, mivel egészen szarul lehetet festeni vele, nem tudom, nem vagyok festő. Viszont "véletlenül" rájöttek, hogy a skizofréniát kiválóan gyógyítja, és nem sokkal utána szabadalmaztatták is, vagyis törzskönyvezték, vagy én nem tudom. Nem kell nekem elhinni, el lehet olvasni a könyvben.

A könyv szerzőjét egyetlen egyszer láttam élőben - kár, hogy nem kértem tőle autogramot - mégpedig a nagykállói pszichiátrián. Egyszer egészen véletlenül ő jött vizitelni, egy trottyos farmer volt rajta, meg félregombolt, lobogó ujjú kockás ing, ehhez társult a torzonborz szakáll, a tekintete pedig ijesztően járt össze-vissza. Először azt hittem, hogy valaki kiszabadult a figyelőből, és most mindjárt le fogja fogni 1-2 ápoló. Kicsit még sajnáltam is. Aztán kiderült, hogy nem, mert ő egészen nagy ember itt, inkább olyan szórakozott professzor-féle. Ja, az más...

És hogy mit kerestem Nagykállóban? Hát, azért mentem be többek között, hogy "vizsgáljanak ki", vagyis hogy megáll-e a paranoid skizofrénia diagnózisom, vagy nem. Nos, a pszichiáternő, aki a kezelőorvosom volt, látszólag belement a játékba, és húzta az időt mindenféle Rorsach- tesztekkel, meg hasonlókkal. Amikor anyám érdeklődött, hogy mikor mehetek haza, mindig azt mondta, hogy majd akkor, amikor meg lesznek a teszt eredményei. Addig-addig kérdezgette anyám, hogy a végén kibökte, hogy a Rorsach-teszt egyáltalán nem is tud kimutatni ilyesmit. Sőt, szerény véleményem szerint a Rorsach-teszt egyáltalán nem mutat ki SEMMIT, sőt egy szégyenfoltja a pszichológia "tudományának", ideje lenne egyszer és mindenkorra elfelejteni, hogy ilyen valaha is létezett...

Hanem akkor mit is csinált velem az a pszichiáternő, vagyis a kezelőorvosom? Anyámnak elmondta, hogy szerinte én kőkeményen hallucinálok, csak annyira intelligens vagyok, hogy ezt tökéletesen tudom leplezni. Erre ő a következőt találta ki: NAGYON nagy dózisú Seroquelt kezdett nekem adagolni, azért, hogy ebből derítse ki, hogy skizofrén vagyok-e, vagy sem. Végül meggyőződött róla, hogy skizofrén vagyok, mégpedig abból a beteges elméletéből következően, hogy csakis skizofrén lehetek, mivel aki nem skizofrén, "nem bírná ki ezt a dózist". Mivel én valahogy (nagy nehezen) kibírtam (sőt 7 hétig), most már bizos volt a dolgában. Erről csak a "vízpróba" nevű eljárás jutott az eszembe, amit a középkorban alkalmaztak a boszorkányok leleplezésére. De szerintem ezt sokan ismerik: a potenciális boszorkányt megkötözve beledobták a vízbe, és ha lemerült, nem volt boszorkány (viszont sajnos meghalt), ha a víz felszínén maradt, akkor bizonyítást nyert, hogy boszorkány, és elégették máglyán.

Na, mindegy visszatérve még a könyvtárhoz, mivel nem volt bent Bánki M. Csaba könyve, ezúttal be kellett érnem Tringer László A pszichiátria tankönyve című munkájával, annak is a skizofréniával foglalkozó fejezetével, ami - egyéb hajmeresztő hülyeségek mellett - megállapítja, hogy a skizofréneket onnan lehet felismerni, hogy kávé-, cigi-, és gyógyszerszaguk van. El kell, hogy mondjak valamit erről a gyógyszerszagról: ilyen nincs. Illetve 1féle esetben van csak, mégpedig "gyógyszerátállítás"-kor, különös tekintettel a Leponex nevű csodaszerre, amit elvileg "terápiarezisztens" skizofréneknél alkalmaznak.

Egy ilyen "gyógyszerátállítás", egészen röviden, viszont annál brutálisbban zajlik. (Legalábbis, amit én láttam, 2 ilyen esetet láttam.) Először is - mondjuk így - "töréspontszerűen" leállítják a Leponexet, és a beteg néhány napi SEMMIT nem kap néhány nyugtatón kívül. Szóval ekkor a beteg iszonyatosan bűzleni kezd, ahogy távozik belőle a "gyógyszer". Most nem ragoznám, de nem lehet megmaradni mellette a szobában. Az embernek ilyenkor a legritkább esetben van kedve zuhanyozni, annyira szenved, és hát a "szag" állandósul a szobában egy pár napra. De a "szag"-nak annyi funkciója azért mégis van, hogy amikor már "tiszta a levegő", gyorsan beállítanak a páciensnek valami mást, amitől remélhetőleg már nem fog annyira bűzleni legközelebb.

Még akartam valamit mondani, de inkább később. Na, tetszett?

0 Tovább

Mit (is) végeztem ma?

Talán nem vagyok a szavak embere. Életemben mindössze 1 db haikut írtam, azt is angol nyelven. Valahogy így hangzott:

In the kitchen

A knife can crop and chop

Fruits, vegetables, meat

Or human beings.

Hát ennyi volt az én haiku-korszakom... Szóval, ami nem megy, nem kell erőltetni.

Aztán bevillant még a témához Kölcsey Ferenc Emléklapra című költeménye:

Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT.

Ez még mindig sok. Még mindig nem elég frappáns ehhez a mai "modern" (valójában poszt-posztmodern :)) korhoz. Mit is lehetne sms-ben Németországba? Ja, megvan...:

"Tudod kivel szórakozz"

Szóval semmi Héja-nász az avaron, semmi Elbocsátó, szép üzenet...

Azt hiszem, most már minden bűntudat nélkül gondolhatok Fegyverre. Olyan szép a "markolat"-a. :DDD Na, mindegy, ő legalább nem pszichiáter. Sem nem pszichológus... Á, nem is utálom én a szoc munkásokat... (annyira) Különben engem kizárólag az egyedülálló nők érdekelnek. És ő teljesen egyedülálló... a saját kategóriájában... Szóval így is + úgy is... Kizárólag azt kell majd neki elmagyaráznom, hogy én valójában nem is vagyok elmebeteg... hát, nem lesz könnyű.... :(

Egyébként, akinek ennyiből nem esett volna le a tantusz (de hát miért is esett volna le, nem mindenki azzal foglalkozik, hogy az én hülyeségeimet olvassa), annak elárulom, hogy ma szakítottam a (remélem, most már csak volt) csajommal. Kb 20-adszorra. És még annyit is elárulok, hogy ez egyszer sem az én kezdeményezésemre történt. Sajnálom... Tiszta szívemből kívánom neki, hogy legyen boldog... nélkülem... talán jobb is így neki... nem akarom Őt belerángatni abba, ami most fog következni...

0 Tovább

Még a megosztásról

A megosztás nem jó. Ha dzsánki vagy, ne oszd meg a tűdet senkivel, mert lehet, hogy beteg leszel, ha van egy nőd, ne oszd meg senkivel, mert akkor meg már tutira beteg vagy. Ez a fajta megosztás inkább csak a pornófilmekben létezik. Pornó <> valóság. Például :):

http://xhamster.com/movies/1822771/enjoying_colette.html?s=9

Persze a pornó világában mások a szabályok, mint az átlagos, hétköznapi életben, szóval ha néha véletlenül már ebbe a világba csöppenünk kora reggel, attól az élet még nem áll meg, ahogy szokták mondani, szóval akkor "munkára fel", este talán majd beszámolok, mit végeztem a "keresztrefeszítés" "ünnepén", vagyis napján. Valamelyik filozófus egyszer azt találta mondani, hogy "az ember ünneplő állat", és milyen igaza volt. Sőt, egyre inkább. Mostanában már mintha egymást érnék az "ünnepek", hm? Vajon mire fel ez a nagy csinnadratta & ünnepségsorozat?

0 Tovább

Újabb fecsegés-locsogás + aurafotó :)

Bár sürgős dolgom lett volna (pl. pornó), lementem egy kicsit magolni a szüleimhez a konyhába. Annyira azért még én sem vagyok paraszt, hogy ebben a bejegyzésben pornót osszak meg, csak egy kicsit aggódok, hogy mivel már régen volt pornó, valaki esetleg meg találja osztani valahol (a blogot). Nem baj, szerintem nemsokára már úgysem fog számítani SEMMI. Ha bárki megtalálja akár a nyíregyházi pszichiátriáról is, simán a pofájába fogok röhögni, és ennyi. Magyarázkodni nem áll szándékomban, tagadni + hazudozni viszont kiválóan tudok. Egyébként annyira kiválóan, hogy a szcientológusok egy időben szinte naponta vizsgáltak a hazugságvizsgáló gépükkel, ami akkor 500.000 Ft-ot ért, amúgy meg nem sokat, mert egy 2-es szintű hazugsággal simán átvágható, nem kell ahhoz konfabulálni, vagyis 3-as szinten hazudni (ha valaki nem emlékezne ezekre a dolgokra, a "Minden athéni hazudik, mondja egy athéni" című bejegyzésben van leírva). De hát a szcientológusok le vannak ragadva kb a 60-as, 70-es éveknél, mert 80 körül Hubbard már súlyos beteg volt, és szarrá gyógyszerezték, sőt gyógyszerezte ő saját magát, és mivel a szcientológiai egyház nem tűr meg a falai között 1-etlen önálló gondolatot sem, akiknek önálló gondolatai vannak, azokat "mókus"-nak, "squirrel"-nek nevezik, így "megújulni" sem tud. Aki nem szcientológus, arra pedig a "wog" kifejezést használják. Engem mindig is "wog"-ként kezeltek, amikor 1/2 évig voltam közöttük, nem baj, én halálosan jól szórakoztam (éjszaka), nappal meg úgy tettem, mint egy ostoba "wog", aki lassan halad a szcientológiai gyakorlatokkal, viszont igazából eléggé másnapos voltam (majdnem minden nap). De amikor meg nem piáltam, akkor meg TÚL gyorsan haladtam, és kezdték rám fogni, hogy "mókusolok", vagy mi :). Amúgy valójában semmi nem tiltja egy szcientológusnak, hogy igyon, csak asszem 8 órát kell a munka előtt józanodni, de mivel egy hétből 6 napot gürcölnek éjt nappallá téve a "világ megmentése" + "a bolygó clearré tétele" érdekében, ivásra vajmi kevés idejük marad. Annak ellenére, hogy L. Ron Hubbard vedelt, mint a gép, legalábbis azelőtt biztosan, hogy az egyházát megalapította volna, ezt egy kizárólag belső terjesztésre szánt hanganyagból hallottam "véletlenül". Amúgy még BIZTOSAN lesz erről a bandáról is szó, de csak azért, hogy ők is kapjanak már hideget-meleget. Különben meg 1-etlen dolog nem lehetek már az életben, szcientológus (akinek volt pszichiátriai kezelése, már nem lehet az), szóval szívathatom a fejüket nyugodtan.

Ezeket se nagyon illett volna ide leírni, de ha így össze-vissza mindenkinek odab*szok 1-et, 1-et, talán idővel elkezdenek az emberek komolyabban venni egy "rendszerromboló" indigót... Na, meg azért is tettem most be ide pont őket, mert így jött a számra, és hogy kb senki se sejthesse, hogy mi lesz a köv. lépés itten... Szóval itt az aurafotó, amiket kértél, LiteraGeek, a 2 kép egymás után készült, nem csalás, nem ámítás, más a színe/formája, persze én a más aurájáról nem mondok semmit, nem vagyok egy ilyen nagyokos spiritiszta, vagy mi, csak azért tettem be, hogy látszódjon, valóban különbözik az enyémtől. Hm, talán annyit mégiscsak hozzáfűznék, hogy annyi még nekem is látszik, hogy "harmónikusabb", mint az enyém, de hát nem lehet minden ember egyforma, sajnos. :)) Azt szokták mondani viccesen, hogy a zseni átlátja a káoszt, na meg, hogy a rend a hülyék mentsvára :), de ebből szerintem annyi az igazság, hogy valakinek egyszerűen nincs más választása, mint hogy átlássa a káoszt, mivel egyszerűen erre van predesztinálva. Semmi zseniség, semmi hülyeség, semmi káosz és semmi rend.

 

0 Tovább

Hülyeség, de nem marhaság

Skizofrénia underground

blogavatar

Skizofrének. Mostanában leginkább egy növény jut az eszembe róluk, mégpedig ez: nebántsvirág. Különben meg kurva hamar bele lehet szokni az anyuci pici gyereke szerepébe, utána meg úgyis elhülyülsz, és vagy felvesznek az intézetbe, vagy a lágerbe, vagy megdöglesz az utcán, mert az, hogy ki fognak semmizni, legalábbis valószínű, főleg, ha gyámság alatt vagy. Aztán meg eltakarítanak, mint a szemetet.

Szerintem tweetelni menő

Feedek