Csak szólok, hogy nem lesz egy hosszú bejegyzés. Csak elmondok néhány gondolatot, ami a Pszichiátria: Halálipar kapcsán felmerült bennem (és már azt megelőzően, hogy láttam ezt a filmet), és amit sokan nem látnak elég tisztán, mert azt gondolják, hogy amit valaki mond, úgy is gondolja. Az alapján, amit a pszichiáterek a gyógyításról vagy kezelésről mondanak, persze úgy gondolhatná az ember, hogy valódi orvosok, holott nem azok, csak a társadalomba bealattomoskodott fasiszta fajirtó társaságról van szó. Miért olyan nehéz elhinni bárkinek, hogy ha valaki valamit mond, még ha tekintélyelvtől áthatva teszi is azt, nem úgy van, még ha égre-földre esküdözik is, akár istenre, akár a hippokratészi esküt teszi le, akkor sem úgy van. Mind csak társadalmi rítus, mind csak megtévesztés, hogy minél simábban menjen a tömeges gyógyszeres (és bármilyen más módszerrel történő) fajirtás. Végső céljuk az „Endlösung”, az elvitetés, a megkínzás és eltüntetés, ez világos. Sokan azt fogják mondani, hogy túlzok, a film túloz, és a pszichiáterek minden gyanú fölött állnak, az orvosi végzettségükre szoktak hivatkozni. Ez az emberi végtelen naivság bizonyítéka. Mentségemre legyen mondva, hogy én is naiv voltam 1,5 évtizedig.

Eddig a pszichiáterek idővel mindenkit eltüntettek, aki ellent mondott nekik, módszeresen tönkretették és kicsinálták őket. Az utóbbi időben van néhány nevetséges, agymosott kreálmányuk, akikkel a gyógyszeres paradigmát lenyomhatják az emberek torkán. A pszichiátria mindig is erről szólt: csapjunk be minél több embert minél tovább. Szerintem az utóbbi időben ehhez olyan technológiát is igénybe vettek, ami nem éppen “pszichiátriai”. Minél tovább folytathatják az elnyomó hazugságkampányt, annál tovább maradhatnak a felszínen. El fog jönni az a kor, amikor az emberek észre térnek, és elzavarják őket a hatalom közeléből, amikor már nem lesz szükség többé kínzó és gyötrő “szakemberekre”, talán a diktatúrák generációjával kihal a fajtájuk. Nem  az a baj, hogy a pszichiátria hazug, hanem az, hogy aljas. A  mentális  betegségek igazából nem léteznek, azokat a pszichiátria hozta  létre, pont abból az apropóból, hogy soha ne lehessen meggyógyulni  belőlük, de mindig kezelni kelljen őket, és bizonyos réteg zsírosodjon mások halálba küldéséből. A mentális problémákra nem, hogy nem tud  megoldást kínálni a pszichiátria, hanem valójában felelős  azért, hogy  egyáltalán léteznek. A pszichiátria nem megoldás a  problémára, mert a   pszichiátria maga a probléma. Egyáltalán az, hogy van, létezik, egzisztál. A pszichiátria tömegszuggesztió médiamanipuláció által. Mikor hiszik már el az emberek, hogy az agykárosító idegmérgek és kábítószerek nem gyógyítanak meg senkit?

A filmből kiderül, hogy milyen „szellemi örökséggel” is rendelkeznek a pszichiáterek. A hitleri, náci Németországban előbb az elmebetegek, fogyatékosok, majd a zsidókon elkövetett fajirtásért szinte egyedül ők szolgáltatták az elméleti alapot, a fajnemesítés hasznos tudományával. A sztálini szovjet diktatúrában az úgynevezett „moszkvai iskola” orvosai a másként gondolkodást betegségként, haloperidollal kezelték (amihez anno még nekem is volt szerencsém), és „lassú skizofrénia” névvel illették azokat, akiket skizofréniával kezeltek tünetek nélkül (ma ez skizofrénia simplex néven megy, szerte a világban). De szinte ott találjuk őket az összes diktatórikus rendszer szellemi támaszaként is, például Dél-Afrikában, az apartheid rendszerben, vagy a balkáni népirtásért is Radovan Karadzic, boszniai szerb háborús bűnös felel, aki mi más lett volna, mint pszichiáter? Egy pszichiáter elméje szint minden esetben a velejéig gonosz és beteg, ez kiderül az írásaikból, pláne amit a kultúra területén „alkottak”. Ha egy pszichiáter mégsem lenne velejéig gonosz, akkor ráadásul még hülye is, mert még arra sincs rálátása, amit csinál. Ha annyira ostoba, hogy nem látja be, hogy kábítószerrel és idegméreggel nem lehet senkit meggyógyítani, kétségbe lehetne vonni a józan eszét, és helyet lehetne cseréltetni azokkal akiket kezel. Röviden ennyi a meglátásom a pszichiátriáról. Nem kellett hozzá sok ész, csak átlátni a folyamatokat, amik történnek az úgynevezett „kezelés”, „gyógyítás” címszó alatt. Ragozhatnám, még, de minek?

Hogy annyi éven keresztül én is tévelyegtem, és meg voltam vezetve, az is az ő bűnük. Folytathatnám a pszichiátriával szembeni eddigi kritikai attitűdömet, és tölthetnék egy egész életet azzal, hogy a hazugságaikat és aljasságaikat cáfoljam. Felesleges időpocsékolás. Nem tesz mást a film, és nem teszek mást én sem, csak kimondjuk a nyilvánvalót… a végszót a témában: a pszichiátria fajirtás. Párhuzamot vonnék azzal a cirkusszal, ami Bill Gates, a WHO és az oltások és járványok témájában megy most szerte a világban. A pszichiátria csak ugyanennek a fajnemesítő, sterilizáló, meddővé és nyomorulttá tevő szisztémának egy másik vetülete. Jó reggelt kívánok!