Skizofrénia underground

Megkezdtem 2 hetes szabadságom (valójában büntetésem) letöltését. A főnök(asszony) azt mondta, hogy törvény kötelezi rá, hogy kiadjon egyben 10 napot, na, én kíváncsi lennék arra a törvényre. Van valaki, aki tud ilyenről? Valójában mindegy is most, hogy itthon vagyok, vagy a szakkörben, de ez a szabadságolás szerintem elvágta annak az útját, hogy szeptemberben tanulhassak. 3 db szabadságom van, amivel én rendelkezek, a többit beosztják helyettem. Túl sok túl okos banya lett már itt hirtelen a szakkörben, sokan vannak, akik jobban tudnak mindent másoknál, kicsit idegesítő már a légkör. Többen panaszkodnak. Újabb szerződésünk december 31-ig szól, megmondom őszintén, nem verem földhöz a seggem örömömben. Szóval akkor választhatok: tanulás, vagy munka, én meg húzom tovább az igát, és kussolok. De most beszéljünk erről a 2 hét nihilről: igazán nem tudok magammal mit kezdeni, kínomban már arra gondoltam, lefordítom a játékomat, a Halál a pszichiátrián-t angolra, csak hogy teljen az idő. Rám mostanában az örömtelenség (anhedónia), extrém befelé fordulás, és szótlanság a jellemző. Nem tudom, mi okozza, a gyógyszerek, vagy maga a skizofrénia, vagy ez az egész meghurcolás, amit velem csináltak gyámság alá helyezés címén (igen, kissé szarul esett/esik, és megvisel). Legnyomasztóbb a kilátástalanság: van ez a le%-olás, meg mellé a rehab. munka, és nem látszik esély, hogy valaha is kitörhetek ebből, ez látszik a maximumnak, amit valaha is elérhetek az életben. Ha annyi eszem lenne, mint pl. Edit 3-nak, nem lenne semmi gondom, lefoglalna a tévé, meg a lecsó, meg a félig kilyukasztott szűzhártyám. Csakhogy nekem igényem lenne a fejlődésre, meg Maslow-piramis, meg egyebek. Különben a szakkörben nekem gyanús, hogy gyakran egy kalap alá vesznek Edit 3-mal, és nem is feltételezik, hogy nekem igényem lenne valamit tanulni, de az ne az újabb kosárfonási technika legyen, meg agyagozás, meg a többi szerencsétlenség. Morale: very low (*) Magyarul a hangulatom a béka segge alatt van. Régóta ez a legszarabb nyaram. Megrekedtem egy szinten (minden téren), és nem is látszik esély ebből kijönni. Tudom, sokan vannak így, és nem rinyálnak, de nekem ez nem élet. És szerintem ezt nem valamiféle pesszimizmus mondatja velem, nagyon is reálisan látom a helyzetemet. Elértem a maximumot az adott körülmények között. És erre nagyon szar hirtelen rádöbbeni. Más vélemény?

...egy kis hülye picsa fogadott, és teljesen úgy viselkedett, mintha gyámság alatt lenni a lehető legjobb móka lenne a világon. Kijelölték a gyámomat, majd azt mondták, hogy a fizetésem 50%-át is odaadják majd neki, ellentétben azzal, amit a bírónő mondott, hogy megtarthatom. A szüleim (őket is beidézték) panaszkodtak egy kicsit, de megmondom őszintén, engem már nem érdekel, már rájöttem, hogy minden hivatalos helyen ezt csinálják, szerintük így van jól. Én nem nagyon válaszoltam a kis picsának, maximum fél szavakban, de ez nem törte le a lelkesedését a munkája iránt. Végig jó hangulatban volt, biztosan tegnap megcsinálta a "párja", akiről említést tett. Mindenki csodálkozik, hogy csak 2 évre gyámolítottak le, egyesek szerint ez arra van, hogy én időközben bármit is bebizonyítsak, csak hogy én már nem akarok senkinek semmit sem bizonyítani, és szarok az egészre. Az életem, úgy, ahogy van, szar, ők baszták el, és mint már mondtam, én már nem akarok senkinek bizonyítani semmit. Téma lezárva. Tegyenek gyámság alá, dugjanak be a pszichiátriára 100x, hidegen hagy, nekem már tökmindegy. Amit akartam az élettől, nem érhettem el miattuk, taposgáljanak még rajtam, kezeljenek idiótaként, ha ez valakit is boldoggá tesz, én magasról teszek az egészre. A legtöbb, amit megtehetek magamért, hogy eljárok csavarogni, közben kólázok, meg kv-zok. Ennyi a véleményem röviden a társadalomról, ami kirekesztett magából. Elvagyok egyedül is.

Elvileg 2 hét szünet következik a szakkörben, pont akkor, amikor már eléggé kiégtem/belefásultam a monoton munkákba. Eléggé hervasztó minden nap Edit 3 dünnyögését hallgatni azokról a csávókról, akik ki akartak vele kezdeni + hogy mit evett, mikor zuhanyzott, és hogy a szűzhártyája még nincs kellőképpen kilyukasztva. Persze többször mondta másoknak, hogy én tetszek neki, de én pont tőle akartam a legtávolabb kerülni, erre ide ült velem szembe. Nem számít neki, hogy semmit nem válaszolok a dünnyögésére, löki a rizsát rendesen, nem fárad bele el sohasem. Többször mondta, hogy ebben a szobában ő a legszebb, a másikban Böbe - persze csak őutána, erre mondták neki, hogy mindneki ott szép, ahol van. Rendszertelen időközönként egyébként kifordul magából, ilyenkor mindenki megkapja tőle a magáét. Én továbbra sem szólalok meg sem a szakkörben, sem a kocsmában - ahova egyébként egyre kevesebbet járok, mától megpróbálok nem inni alkoholt se gyümölcsös sör kivételével. Valószínűleg hosszabb szünet következik az alkoholivásban, mert már csömöröm van tőle, előbb a vodkát hagytam el, majd a sört is, helyette kólázok, max kv. v. cappuccino. Jó lenne eljutni a suliba, még akkor is, ha kissé abszurdnak tűnik, hogy sohasem beszélek senkivel, mégis kommunikáció szakra akarok menni. Nem is tudom, ilyen hallgataggá inkább csak a kisszerű élet tett, ha esetleg kiemelnének ebből a pitiáner környezetből talán megint lenne kedvem megszólalni. A blogolást azért hanyagoltam, mert még itt is feleslegesnek éreztem a megszólalást, bár minden nap gondoltam rá, egy időre most a legjobb terápiának a csendkirály látszott, bár a blogolásomra a rapszódikusság jellemző, néha főnixként feltámadok. Jelenleg az egyetlen, ami érdekel, az O.H.R.RPG.C.E játékfejlesztő által írt kisebb kalandok, 1-2 havonta kijön valami normális. Ja, tudom, ez pedig mást nem érdekel rajtam kívül. Szopás. Még nem adtam fel egyébként, hogy írjak még valamit rajta, talán a Halál a pszichiátrián folytatását, talán valami mást. Néha már annyira kész vagyok az ún. munkahelyemtől, hogy felötlik bennem, hogy mi szükség van arra a 46630 Ft-ra, amit itt 5 óráért kapok, amikor havi 50115 Ft-ot állapítottak meg nekem rokkant nyugdíjként. Megéri ez nekem? Kell ez nekem? Minek ez nekem?

Ebben a játékban egy trollal játszunk, aki találkozik egy emberrel, és rejtélyes okból kifolyólag nem eszi meg, hanem együtt kezdenek kalandozni. A játék megfelelően rövid, végigjátszása kb. néhány óra. Annyit lehet tudni, hogy van valahol egy warlock, akit el kell pusztítani. A játék izgalmas, első célunk megtalálni ép bőrrel a goblin tábort, a második az, hogy addig fejlődjünk, ameddig meg nem tudjuk ölni a warlockot. Ez olyan 20. szint körül fog sikerülni, addig öljük szorgalmasan halomra az állatkákat. Azért 20. szinten, mert akkor már 2-t el tudunk lőni a legerősebb varázslatunkból, egyébként meg nem sok esélyünk van ellene. Van még valahol egy dinoszaurusz, meg egy teljesen zakkant szektás tag valahol északon, ezekkel nem kell foglalkozni. A játékegyensúly nem a legjobban van eltalálva, azért büszke vagyok, hogy végigcsináltam. Letöltés: troll_over_870