Skizofrénia underground

A szünetben is van elfoglaltságom: eljárok az ingyen ebédért az ebédjeggyel, amit a szakkörben kaptam. Szívesen csinálnám ezt az egész jövő évben munka helyett, mint a kedvenc kollégám, aki anyagbeszerző, és eljárkálja a munkaidőt, és csak ráérő idejében löki nekünk a kontentet, pl. 2 kígyóról, akik felszálltak a 8-as buszra az Egyház utcán, meg vissza-visszatérő témái: amikor a fa alatt pihent, elrepült a feje fölött egy tigris, meg hogy látta Jackie Chant a búza téri piacon (még idézni is tudja, mit mondott). Visszatérve az ebédhordásra: ha ez nem lenne (jó messzire kell menni), akkor valószínűleg valami vendéglátóegységben innék helyette 1-2 bambit, itthon meg ez nem venné jól ki magát. Karácsonykor nem történt semmi egy eljegyzésen és egy szakításon kívül, örülök is, hogy vége van ,mert csak egy kocsma volt nyitva Sóstóhegyen. Legérdekesebb az az álmom volt, hogy kirúgtak a melóból, de kaptam ebédet heti 300 forintért.

Túl vagyunk a munkahelyi karácsonyon, pontosabban az egyesületi karácsonyon. (Az egyesületbe többen tartoznak, mint ahányan ott dolgozunk.) Nem történt  semmi érdekes, csak majdnem rám borult egy fogas, én meg ijedtemben leöntöttem 1-2 kabátot kávéval. Arra számítottam, hogy a sok pszichotikus majd meglincsel, de szerencsére a dolog észrevétlen maradt, vagy legalábbis nem tette szóvá senki. De ahhoz elég volt, hogy az ünnepségen végig azon majrézzak, mikor kezd el valaki rinyálni miatta. Emiatt nem tudtam kellően a műsorra figyelni, de ami el  is jutott a tudatomig, nem volt túl érdekes. Igyekeztem a hátralévő időben nem túl sok kávét inni, nehogy valaki kiszúrja, hogy én vagyok a "kávés ember", és biztos én locsoltam le a kabátokat. Sajnos még mindig nem tudták biztosra mondani, hogy jövőre folytathatjuk-e a munkát, csak annyit mondtak, hogy valószínű, mert valami keretszerződés három évre szól, amiből még csak egy telt le. Meg hogy e-mailen várják a választ, de szombatig még nem érkezett meg, de hétfőn lesz egy munkamegbeszélés, akkorra már remélik, hogy meg tudják mondani. Nekem meg nincs kedvem se itthon lenni, se csavarogni, csak nézek ki a fejemből, és nem csinálok semmit, azt hiszem, ezt hívják "pihenés"-nek. Legalábbis én ráfogtam, hogy ezt hívják úgy. Végigtoltam egy csomó régi rpg makerrel készült horror játékot, most egy kis szünetet tartok, de szerintem a szünetben is játszani fogok. A melóból még egy nap van hátra, a hétfői, azután meg nem tudom, mikor mondják meg, hogy kell-e jönni jövőre, vagy nem...

A szakkörben újabban festek egy hideg mozgáskorlátozott WC-ben, mert egyvalaki allergiás a festékre, mindenki csak Picasso-nak hív, ez az új nevem. De nem bánom, hogy tök egyedül kell lennem, úgyis elegem van az emberektől, Edit 3-ra meg már annyira allergiás vagyok, mint mások a festékre. Nem elég, hogy szefós, még paraszt is, és nagyon rosszindulatú/ellenséges mindenkivel szemben. Persze tehetné, ha csendben lenne, de egész nap hallgatni a magasröptű gondolatait a világról, meg kívülről fújni már az élettörténetét egyrészt unalmas, másrészt meg már nagyon dühítő egy idő után. Szóval nem bánom, hogy egyedül vagyok, kurvára meg is vagyok fázva, és ilyenkor egy kissé ingerlékenyebb vagyok, Edit 3 valószínűleg kinyírna a dumájával. Nem tudom, hol fázhattam meg, ott, ahol festek, vagy pénteken a buliban, vagy valakitől elkaptam a szakkörben, mert egy csomóan megfázva járnak be. Összesen, ha jól számolom, 4 napot kell még ledolgoznom, egyre az jár a fejemben, hogy ki kell bírnom valahogy, pedig legszívesebben táppénzre mennék. Ja, és még mindig nem lehet tudni, hogy megnyerjük-e a pályazátot, vagyis lesz-e munkahely jövőre. Jó, mi? [caption id="attachment_2194" align="alignnone" width="2048"] mostanában ilyesmiket festek, nem az angyalokat, hanem a kosarakat...[/caption]

Egy időben nem volt szerencsém a piával: rendszeresen valamilyen detoxikáló helyen kötöttem ki, ami volt sürgősségi osztály, drogambulancia, vagy detoxikáló. A pszichiátrián is működik detoxos szoba, ott még nem voltam. Jórészt a szerencsén múlik, hogy ki hova kerül, volt már szerencsém kultúrált, kétágyas szobához is, de általában nem ez a jellemző. A detoxikáló általában egy sötét lyuk valahol az alagsorban, falnak állított, büdös matracokkal, aztán, ha jön valaki, ledobják a földre, és lehet aludni... Régebben hálós ágy volt a divat, de azt, azt hiszem, már beszüntették. Panaszkodnak, hogy összehugyozzák, összeszarják a helyet, persze, mert még WC sincs, az ajtót meg kívülről elreteszelik, aztán magyarul szólva tojnak a páciensekre. Legutóbb egy részeg seggfej egész éjszaka terrorizált, meg üvöltött ki az ápolónak, hogy eltöri a nyakam; azt meg nem érdekelte. Egy helyen láttam delíriumban vergődő betegeket, az sem jó társaság... Egyébként Pesten tavaly már meg is szüntették az ilyen helyeket, szerintem eléggé embertelen, bizonyos tekintetben szarabb, mint a pszichiátria, szerencsére általában reggel kiengednek, vagy délelőtt, hol mi a szokás, amúgy nincs nagyon idő megfigyeléseket tenni, meg dumcsizni, csak minél hamarabb túl lenni rajta, ha már behoztak... és a mentősök, ha egyszer kihívták őket, tutira nem fognak elengedni, engem volt, hogy már 4 sör miatt bent tartottak... olyan is volt, hogy csekket adtak 14500 Ft-ról, amikor még fizetős volt, de ez is folyton változik... ami röhej, ennyiért már egy jobb szállodában bérelek szobát. Szerintem amúgy pont ugyanannyira felesleges, mint a pszichiátria, egy kibaszott egészségügyi erőszakszervezet, ez a véleményem róla.

A múltkor bejött a kocsmába egy jó kis csaj, és afelől érdeklődött, hogy nincs-e egy pár szem nyugtatóm. Nem tudom, miért engem szúrt ki először, talán olyan pszichésbeteg-fejem van. Szerintem az addiktológiáról szökhetett ki, vagy mit tudom én. Sajnáltam, hogy nem tudok neki adni. A minap pedig láttam 3 cigány nőt batyuval, nem tudtam, hova mennek, az egyik nagyon jól nézett ki, később akkor is találkoztam vele, amikor egyedül volt, hát persze, hogy kukázott, mind a kétszer jól megfigyelt engem a kiscsaj, szemmel láthatóan nem nagyon zavarta, hogy mit csinál. Nem is beszélve a tetkós csajról, akivel a detoxikálóban találkoztam, nem elég, hogy detoxikálták, és eltűnt valami tízezer forintja, eltörtek a telefonjai, nemrég el akarták vágni a torkát (látszott a forradás az állán), a pasija verte, ráadásul szintén nyugtatófüggő volt. Úgy látszik, az emberi sorsok már csak akkor hökkentenek meg, ha egy dekoratív fiatal csaj képében hívják fel magukra a figyelmemet.

Ez a játék egy középkorias világban játszódik, ahol jelen van a mágia, de országunkban a főpap boszorkányüldözésbe kezd a mágusok ellen, és mindet meg akarja öletni. Ezért a főhősnőnek, Tsukának menekülnie kell, mivel egyaránt űzi a fehér- és fekete mágiát is. Ebben segítségére van Kruss, akit nem régen ütöttek lovaggá, de elárulja a főpapot, mert szerelmes Tsukába. Segítségükre lesz még Tsuka húga, Lunia, aki ahhoz képest, hogy 6 éves, nem sokban marad le gyilkolászásban Tsukától és Krusstól. A történetben egymást váltják a bőbeszédű visszaemlékezések és párbeszédek a labirintusokban való bolyongásokkal. A történet menekülés városról városra, és valami homályos cél egy másik birodalom segítségül hívása a gonosz főpap ellen. Sajnos a történet félbe szakad, amikor egy bizonyos hegyi remetét keresünk, illetve meg is találjuk, szóval ez egy demo verzió, várjuk a teljeset... Értékelés: 4,5 boszorkányvadászat az 5-ből Letöltés: zero_secret_pasts_collide_902

Kivettem egy nap szabadságot, mert megjelent mostanában egy pár játék, és azt terveztem, hogy azokkal fogok játszani, de sajnos nem tudtam ezt megtenni, mert amint Anikó megtudta, hogy szabadságon leszek, egyből felkért, hogy reggel kísérjem el a nyanya tanyára. A nyanya tanya is olyan, mint a szakkör, lehet kézműveskedni, csak nem kapnak érte pénzt, mert nem nyertek pályázatot. Ráadásul egybe van nyitva a 3-as számú nyugdíjasklubbal, meg amúgy az egész házban mind öregek laknak. Reggel valami idegesítő karácsonyi zene fogadott, aztán beraktak egy Barry White CD-t, ami kezdetben szintén idegesített, de ez a Barry White olyan lagymatag zenét játszik, amire aztán sikerült kikapcsolnom, és az egész délelőttöt végigrelaxáltam, amíg a csajok kézműveskedtek. Van egy ilyen idézet, hogy: "Szeretem a munkát; lenyűgöz. Képes vagyok órákig ülni és nézni." Hát, rám ma ez igaz volt. Szerencsére hamar hozták az ebédet, és délben már el is hagytuk az objektumot. A nap további része érdektelenül telt: kimentünk Örökösföldre, közben elhagytam a bérletem, de ma már úgyis lejárt, és amúgy is eléggé használt volt. Volt egy kis szakító sms, egy kisebb hiszti miatt, de nem tartott sokáig a harag. Itthon meg nem terveztem mást, mint megírni az "egy nap a nyanya tanyán" című bejegyzést, hát ennyi lett volna.

[caption id="attachment_2022" align="alignleft" width="584"] fenyőfák papírból[/caption] Mostanában ilyesmiket festek a szakkörben. Jött 2 új ember, néhánynak nem hosszabbítják meg a szerződését, szerencsére engem nem hívtak be az irodába, nem mondtak semmit, szerintem ez azt jelenti, hogy maradhatok (ha akarok). Mondjuk szép kis ajándék karácsonyra, akiknek nem hosszabbítják meg, kicsit sajnálom is őket, de amúgy nem az én dolgom. Mostanában elég hulla vagyok, szar munkát végzek, és egyre több mindent kell csinálni. Pedig akár örülhetnék is, hogy van munkám - legalábbis egyelőre... Bármikor engem is kirúghatnak, megszűnhet a munkahely, elvehetik a leszázalékolást, vagy rossz papírt adnak, stb... kisebb csoda, hogy még mindig itt vagyok, és még egyik sem történt meg.