Lehethogy leendő, kedves pszichiáterem a múltkor rákérdezett, hogy miért iszok, a szorongás miatt, vagy miért. Most jött el az ideje, hogy bevalljam, régebben a amiatt ittam, meg a szoc fóbom miatt, persze ez aztán átcsapott a másik végletbe, de ezt most hagyjuk. Most, hogy ezek elmúltak, tényleg igazán nem sok értelme van piálni. Vannak emberek, akiknek a szervezete látszólag termeli az alkoholt, ők a józan bolondok, én azért itt még nem tartok, de elég jól el tudnék lenni egy ideig pia nélkül is. Mostanában, hogy a kiváltó okok nagyjából megszűntek, rájöttem, nem is annyira fontos nekem.
Hatalmas összegeket emészt fel, már ha esetemben lehet ilyen összegekről beszélni, mostanában főleg csak azért ittam, hogy ne legyek másnapos, elég egy héten egyszer elcsúszni, aztán már jön vele a többi nap is. Nem tartom magam igazi alkoholistának, az alkoholizmus ma már egyre inkább megfizethetetlen luxus, a társadalmilag elismert emberek sportja, most nem akarok ujjal mutogatni, de tudnék. Rájuk jellemző az a hozzáálás, hogy alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak nem annyira jó fej. Nekem is azért nem volt akkora sikerem régebben ezzel a társasági ivászattal, mert sosem voltam menő, meg jó fej, csak magáért a pia miatt ittam, ezért "le is alkoholizáltak", ahogy Anikó fogalmazna. De mondom, mostanában nincs ilyen gondom, nagyszerűen meglennék enélkül is, ha Anikóval nem valami presszóban kötnénk ki állandóan.
Az ivási szokásaimról: újabban már csak a Fehér Egér 130 Ft-os söre a megfizethető nekem, a 4-es kocsma is túl drága, ott maximum csak a dzsumandzsi bort tudom már megfizetni, de mióta 1x-2x beleszaladtam a szénsavas flakkonos bor intézményébe, a hideg is kiráz tőle. A cigit is már felerészben töltöm, ha otthon vagyok, azt szívom, csak még elvitelre nem nagyon gyártok magamnak. A kávé persze megy kifulladásig, jó kis skizó szokás szerint, szóval pia nélkül is alig lehet kijönni már a fizetésből. Ez a helyzet.
Hatalmas összegeket emészt fel, már ha esetemben lehet ilyen összegekről beszélni, mostanában főleg csak azért ittam, hogy ne legyek másnapos, elég egy héten egyszer elcsúszni, aztán már jön vele a többi nap is. Nem tartom magam igazi alkoholistának, az alkoholizmus ma már egyre inkább megfizethetetlen luxus, a társadalmilag elismert emberek sportja, most nem akarok ujjal mutogatni, de tudnék. Rájuk jellemző az a hozzáálás, hogy alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak nem annyira jó fej. Nekem is azért nem volt akkora sikerem régebben ezzel a társasági ivászattal, mert sosem voltam menő, meg jó fej, csak magáért a pia miatt ittam, ezért "le is alkoholizáltak", ahogy Anikó fogalmazna. De mondom, mostanában nincs ilyen gondom, nagyszerűen meglennék enélkül is, ha Anikóval nem valami presszóban kötnénk ki állandóan.
Az ivási szokásaimról: újabban már csak a Fehér Egér 130 Ft-os söre a megfizethető nekem, a 4-es kocsma is túl drága, ott maximum csak a dzsumandzsi bort tudom már megfizetni, de mióta 1x-2x beleszaladtam a szénsavas flakkonos bor intézményébe, a hideg is kiráz tőle. A cigit is már felerészben töltöm, ha otthon vagyok, azt szívom, csak még elvitelre nem nagyon gyártok magamnak. A kávé persze megy kifulladásig, jó kis skizó szokás szerint, szóval pia nélkül is alig lehet kijönni már a fizetésből. Ez a helyzet.
