Az idei nyár slágere nálam a csomó kávé, a gyümölcsös sörök, de néha becsúszik 1-2 rendes is, mindenesetre a részegségnek még a gyanújának a látszatát is igyekszem elkerülni mostanában. Ennek ellenére folyamatosan olyan furcsán érzem magam, úgy tűnik, még ez is sok. Persze lehet, hogy egyáltalán semmi köze a kettőnek egymáshoz, de ez sajnos pénzben is sok. Mindegy, ettől, úgy érzem, nem tudok jobb fiú lenni. Anyám olyanokkal jött a múltkor, hogy mások huszon-harminc ezer forintokból élnek, én viszont nem ehhez viszonyítok, mikor folyamatosan arról olvasni, hogy egyesek milliókból, sőt milliárdokból tengődnek, és ilyenkor felmerül bennem, hogy legalább egy olyan átlagos színvonalat meg kéne ütni, ahol ezeket a minimális élvezeti cikkek nem okoznak gondot (ha már az esetemben másfajta élvezetek nem jöhetnek számításba). Meg ott a nagy örök kérdés, hogy akkor meg minek élünk, ugye. Sajnos, ameddig a szakkörben melózok, ez nem is fog változni, a seggem ki fog lógni a gatyámból hó végére.