Magyarországon a '90-es évekig egyáltalán nem ismerték a Halloweent, maximum filmekből (ponyva)irodalomból értesültek róla, hogy létezik ilyesmi is. Addig létezett a a Mindenszentek, és a Halottak napja, ami november elsején, és másodikán volt. A néphiedelem úgy tartotta, hogy mindenszentekkor a halottak lelkei kikelnek a sírjukból, és látogatást tesznek az élők között. Ilyenkor adományokat adtak a szegényeknek, hogy imádkozzanak az elhunytak lelkéért, nem volt szabad dolgozni, föleg földmunkát végezni és mosni. Az asztalnál külön terítettek az elhunytak lelkeinek, kenyeret és sót tettek ki. De ezek a népszokások mára már csak a folklorisztika körébe utalhatók. November másodikán, Halottak napján, mindenki a saját elhalt szeretteire emlékezik, kilátogatnak a temetőbe, rendbehozzák a sírt, koszorúkat, és mécseseket helyeznek el. (Legalábbis én így láttam.)
Angolszász mintára a Halloween nálunk is kezd megjelenni, október 31-én. De csak mértékkel. A hagyomány szerint ilyenkor a legvékonyabb a határvonal az élők, és a holtak világa között, és a kísérteteket felvonulással, jelmezbe öltözéssel, és tűzgyújtással igyekeznek elijeszteni. A hagyomány kelta eredetű, de Amerikában tett szert hihetetlen népszerűségre, ahol jelmezbe öltözött gyerekek járnak házról házra, és "Csokit, vagy csínyt!" felszólítással kérnek a háziaktól édességet. A Halloween legnépszerűbb jelképe a töklámpás, amikor is a hagyomány szerint egy Jack nevű részeges ír fickó rászedte az ördögöt, úgy, hogy felküldte egy gyümölcsért egy fára, majd kereszetet rajzolt rá, hogy ne tudjon lejönni (az ördögök irtóznak a kereszttől) hogy az ne tudja elvinni, az nem is vitte el, így lámpásával bolyong a örök időkig a pokol és a mennyország között. (A töklámpás angol neve: Jack'o Lantern.)
Személyes élményeim ezzel az ünnepkörrel kapcsolatosan, hogy nem szoktam kijárni sehova, hanem a Halloweent ünneplem úgy, hogy halloweeni játékokat játszok. Mint a hívő ember, aki nem jár templomba, hanem a maga módján hisz, hát én is a magam módján ünneplem a Halloweent. Igaz, Magyarországon nem szoktak nagy felvonulások lenni, gyerekek sem mászkálnak az utcán, maximum halloweeni partit rendeznek egy-egy szórakozóhelyen. Amúgy ez az egész Halloween-ügy még mindig nem kristályosodott ki ma Magyarországon, hogy mire is jó. Lehet, hogy soha nem fog igazán meghonosodni Magyarországon, maradnak a filmek, például az egyik kedvenc halloweeni filmem a Kertvárosba száműzve 1. évad, 5. része, ami hűen bemutat egy amerikai Halloweent:
