Tudom, hogy tovább folyik az őrület a pszichiátrián, miközben én már kijöttem, és egyetemen voltam, és itt ülök a fűtött lakásomban, és nem gondolok egyáltalán senkire és semmire, ami oda köt, inkább megnéztem a K-PAX - A belső bolygó című filmet, más hirtelen dolgom nem nagyon lévén. Beadandó és zéhá a jövő héten, egyedül szakirányt nem választottam még, talán a holnapi nap folyamán még lesz rá lehetőségem. Enyhe kontraszt az egy hónapos zárt osztályos kezelésről egyetemi konzultációra menni ugyanazon a héten, de hát az élet tartogat meglepetéseket, és produkál érdekes dolgokat.

A film tipikusan úgy van megcsinálva, mint a skizofréniáról szóló filmek általában, hogy külön értelmezhető a pszichiáter szemszögéből és a betegéből, akárcsak például a Viharszget, amiről már volt szó. Adott egy fura külsejű, napszemüveges idegen, Prot (Kevin Spacey), aki egyszercsak megjelenik egy aluljáróban, egy szemtanú szerint egyenesen a semmiből. Aztán amikor fura dolgokat kezd mondani, a rendőrnő drogosnak tartja, és hova máshova kerülne, mint a manhattani pszichiátriára. A pszichiáter Dr. Mark Powell (Jeff Bridges) először masszív Thorazin és Haldol kúrának veti alá, és mivel nem reagál a szervezete ezekre a szerekre, elkezdi érdekelni az ügy. Ráadásul a fény egy olyan tartományát is látja, amit átlagos emberi szem nem (pl. ultribolya sugárzás), ezért hord állandóan napszemüveget, mert fényes bolygónak tartja a Földet. Állítása szerint a K-Paxről jött, bolygója egy ikercsillag körül kering.

A pszichiáter hipnózissal próbál kideríteni Protról valamit, miközben ő esszéversenyt hirdet, amit a megadott időpontig elbírál a betegek között, és kiválasztja azt az egyet, akit magával visz a K-Paxre. Prot feladatának azt tartja, hogy feljegyzéseket készítsen a Földről, miközben meséje gyanúsan kezd hasonlítani az igazsághoz, ugyanis hivatásos csillagászokat is lenyűgöz a távoli csillagrendszerekről meglévő tudásával. Július 27 a kijelölt időpont, amikor Prot visszatér a K-Paxre, eközben a pszichiáter minden követ megmozgat, hogy kiderítse Prot földi életének titkát. Eljutnak életének egy szereplőjéhez, akinek tragikus sorsa felkeltette a helyi média és a nyomozók figyelmét. Prot viszont nem egészen a földi dolgokra koncentrál már: azt keresi, hogy kit vigyen magával a K-Paxre, miközben igyekszik minél több pszichés beteget meggyógyítani. Szerinte az univerzum összes teremtménye képes magát meggyógyítani, és amikor az orvos kérdőre vonja, hogy miért próbál gyógyítani nem orvos létére, ő is kérdőre vonja a pszichiátert, miért nem gyógyít orvos létére. Óvatosnál kissé erősebb pszichiátritika található a filmben, de a pszichiáter emberi oldalát is bemutatja: hogyan él együtt a feladattal, hogyan egyezteti össze a családfői szereppel. Végül szokás szerint mindenki úgy értelmezi a filmet, ahogy akarja, én azért nem mondom el a verziómat, mert nem akarom ráérőltetni senkire a saját magam értelmezését.

Szokásommal ellentétben nem gondoltam túl a filmet, vigyáztam a merész képzettársításokkal, hiszen nemrég szabadultam a zártról. Velem közben minden rendben van, a pszichiáterek is tudják a dolgukat, mert megint megindult a gyámság alá helyezési eljárásom, úgy látszik, néhány évente szeretnek gyámság alá venni, "nekik is meg kell élniük valamiből".