Meglehet, a tegnapi az utolsó bejegyzés ami vele, és a hülyeségével kapcsolatos. Ma volt az ellenőrzés a szakkörben, hogy 3 évre megkapja-e a támogatást a tovább működéshez. Először is Anikónak ki kellett fizetni a számláját tegnapról a Fehér Egérben, majd meghívatta magát egy kávéra, majd közölte, hogy nem szerelmes belém, és maradjunk inkább csak barátok, azután meg rögtön megkérdezte, hogy nincs-e 200 forintom, mondtam, hogy nincs, és egy párszor megkérdezte, hogy megyek-e hozzá délután. Mondtam, hogy nem megyek, nem akarok vele sörözni, nem vagyok rá többet kíváncsi, és ne maradjunk barátok SE. Az én barátaimnak általában több van a fejében káposztalénél, nincs szükségem egy ilyen ostoba, lejmolós barátra. A telefonom kikapcsoltam, most nem tudom, mi van vele, él-e, hal-e, mellesleg nem is érdekel.
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. Gyerekkoromban poénból kis magazinokat szerkesztettem szabadidőmben. Most komm-médiára járok egyetemre. Vagyis elvégeztem az újságíró szakot (BA). Ha valaki tud valamilyen jó MA szakról, most szóljon, vagy tartsa magában örökre!