Eddig tartják bent azokat, akiknek semmi bajuk, de apémék - egy elejtett célzásból ítélve - ezt akarják "lehúzatni" velem. Tiszta szívemből kívánom, hogy rohadjanak el a gerontopszichiátrián - mindazért, amit velem tettek/tesznek. És üvöltsenek segítségért, vagy dobáljanak ki segítségkéő papírfecniket. Ennyi voltam mára. Na, mindegy, legkésőbb pénteken MÉG/MÁR akkor is kint leszek!!! (Szóval akkor kellemes Alzheimert/akármit, AKKOR talán megértik, milyen EZ... Mert amúgy bármennyit pofázok is apámnak, lepereg róla mind a víz. Igen, talán majd akkor...)
***
Utálom, ha a munkám korrekcióra szorul, de mivel tegnap egy kissé be voltam Stohlozva, úgy érzem, szorul. 2 ok miatt nem kívánok inkább rosszat a szüleimnek, az első az a bibliai baromság, hogy tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess ezen a földön, vagy valami ilyesmi. A 2. ok, hogy nehogy már rám maradjanak itt Alzheimeresen, mert akkor még a végén az Alzheimer-kór "ellenszerét" is nekem kéne feltalálnom, és hát más is dolgozzon már 1 kicsit...
