A januártól érvényes 1,6 százalékos nyugdíjemelés hatására átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Az emelés 2,6 millió nyugdíjast érint, amely után az átlagnyugdíj összege havi 120 825 forint lesz. Ezek szerint én nem vagyok átlagos mégsem. Mert a 120825 forint nem jön ki se nettóba, se bruttóba, se sehogy. Az átlagossal nem tudok mit kezdeni, ebben benne az egymillió-háromszázezer forintos nyugdíjtól minden. Erről az átlagról olvastam egy viccet:
A kis unoka megkérdezi a nagypapát, mi az, hogy átlag.
A papa mond egy példát:
– Te 8 éves vagy, én 80, tehát ketten együtt 88 évesek vagyunk, vagyis átlagban 44 évesek, ami a legszebb férfikor, de dugni te se tudsz, meg én se.
A nyugdíjemelés áldásos hatásait meg csak így bírom elképzelni, mint ezen a festményen látható húha, átlag, ráadásul Évi, és 24, nagyon szexin hangzik:
Hitelesebben hangzana amúgy, hogy ha nem Rétvári Bence jelentené be, hanem én, hogy havonta többet kapok egy ötszátassal, vagy egy ezressel, amit a postásnéni amúgy elvárna borravalónak, csak nem szoktam nekiadni. (És még én érzem magam kellemetlen helyzetben ilyenkor.) Amúgy a rokkantnyugdíjasok olyan helyzetben vannak, hogy most már csak 1-2 évre kapják meg a nyugdíjat, és mehetnek megint felülvizsgálatra, amit ráadásul maguknak kell kérvényezniük, ha jól tudom, különben automatikusan ugrik a nyugdíj. De nem mindenki kap még nyugdíjat sem. Vannak ilyen nyugdíj-szerű ellátások, mint rehabilitációs járadék, meg rehabilitációs ellátás, ezeknek fix összege van, olyan (és most nagyon felfelé kerekítek) 30 ezer forint körül van. Van, akit rehabilitálhatónak ítélnek meg, ők a B1, C1 kategóriások, őket nem is nagyon foglalkoztathatják védett munkahelyen. A lényeg annyi, hogy jelentősen meg lett bonyolítva a nyugdíjrendszer, és akit csak tudnak, visszaterelnek a köz(munka) program világába. Ebben nem vagyok annyira tájékozott, de ők olyan havi hatvan-valamennyi körül kereshetnek. Ezt fél füllel hallottam csak valami közalkalmazottól, aki bent fekszik a pszichiátrián, mert a férje nem akar elválni tőle. Mik vannak? Pénz beszél, pszichiátria fogad. Van amúgy egy közmunkás ismerősöm, de többnyire részeg, tőle nem sokat lehet megtudni.
Szóval a nagy kormánypropaganda mögött, hogy 1,6%, amit különböző játékos matematikai feladványokkal igyekeznek kommunikálni, az van, hogy a szerencsésebbek vehetnek belőle egy cigit. Nem értem, az 1,6-on mit lehet ennyire ujjongani, az 1,6-ról nekem az jut eszembe, hogy minimális, a semmitől alig több valami. Mindegy tavaly is ez volt, meg tavalyelőtt is, de Rétvári Bence még erre is tudott bűvős számokat mondani: 2011 és 2015 között a nyugdíjak a nyugdíjak több, mint 21%-kal nőttek, és a vásárlóerő-értékük 8,6%-kal, amik szerintem hasraütészerű adatok. Én nem igazán vettem észre, hogy több, mint 21%-kal nőttek volna, és a "vásárlóerő-értéke" 8,6%-kal nőtt, ezt talán mondja azoknak, akiktől olyan 60 körül elveszik a rokkantnyugdíjat, és ellátás nélkül maradnak, mert ilyenről is hallottam már nem egyről. Külöben is vicces ilyen kis összegeknél "vásárlóerő-értékről" beszélni, meg ez amúgy is csak egy nagy lózung. Sebaj, hallgassunk egy kis Burzsoá Nyugdíjasokat a nagy örömre:
