Meglepődöm, amikor Banksy-t valaki nem ismeri, pontosabban ő is biztos ismeri látásból, itt-ott biztos belefutott már Banksy képekbe, például amikor a katona puskájában virág van, vagy a kislány a léggömb(ök)kel, vagy a párnacsatázó katonák. Graffitiművészként indult Bristolból, ahol New York-i mintára ment a graffitizés és a hip-hop, és nem is tartozott sem a legtehetségesebb graffitisek közé, és állítólag, a legenda szerint rajzból is majdnem megbukott, nevét (vagyis szignóját) inkább az egyéni látásmódja, stenciltechnikája, (világ)politikai mondanivalójú témái tették ismertté (a pontos nevét és arcát a mai napig homály fedi). A róla ismertté vált stencil technikájú képek, amiket szokás Banksy-stílusú képeknek nevezni, feltűnnek szerte a világon mindenhol, mert a stencil technikával kisebb a lebukásveszély, mint a más graffiti technikával a falakra felfújt „tag”-ek (amik gyorsan odafirkantott aláírások), pláne a „piece”-ek, amik hatalmas, stilizált leképezései a művész nevének vagy egyéb mondanivalójának. Azért is tartom meglepőnek, ha nem ismerik Banksy-t, mert szerintem nem csak a kortárs „street art” nagy öregje, hanem szerintem összművészetileg is ő a legismertebb kortárs művész a világon, tekintve, hogy Brad Pitt, Angelina Jolie és Christina Aguilera ugyanúgy lelkes „fogyasztója” a művészetének, mint a szegénynegyedek lakói, tekintve, hogy hozzájuk ingyenesen jutnak el a műalkotások.
Nevét az is öregbítette, hogy nemcsak híres graffiti- és street art művész, hanem performanszai híre is bejárták a világot, és amihez nyúlt, az utóbbi időben, pláne, arannyá változott, legalábbis jelentősen felment az ára, annak ellenére, hogy eleinte olcsón akarta minden érdeklődőhöz eljuttatni a művészetét, de ez végül nem sikerült, mert amit nyomott áron adott, azon azonnal nyerészkedtek a vásárlói, tehát ez sem volt járható út. Performanszaiból csak néhány: 2004-ben nyomtatott egy adag tízfontos bankjegyet, amelyeken II. Erzsébet portréja helyén Diana hercegné képe látható, a Bank of England felirat pedig átalakult Banksy of Englanddé. A bankókat a Nothing Hill-i karnevál keretében szórták le, pár hónappal később már 2-300 fotért lehetett rájuk licitálni. A másik híresebb akciója, amikor a Lány léggömbbel nyomatát megvették ugyan pár százezer fontért egy aukción, de a vásárlás pillanatában a egy keretbe beépített iratmegsemmisítő félig csíkokra vágta a képet, kétséget nem hagyva affelől, hogy Banksy sokat megőrzött a graffitizés legalitás-illegalitás határán mozgó vandál örökségéből, de a hivatásos művészetpiac sem késett sokat a válasszal: az akció nyomán a duplájáért, több, mint egymillió fontért kelt el a kép. Banksy híresebb akciói közé tartozott, amikor London, Párizs és New York egy-egy múzeumába saját kiállítási tárgyait helyezte el önhatalmúlag: akciói megtervezései külön munkát és fejtörést igényeltek. Néhány helyen eltávolították az alkotásait, de a British Museum jól kezelte az akciót, a kiállított tárgyat felvették az állandó gyűjteménybe. Egyébként a szóban forgó tárgy egy barlangrajz utánzat volt, amin egy ősember egy bevásárló kocsit tol.
Aztán nevét világszerte ismertté tették például, amikor palesztin-izraeli területen a vitatott területeket elválasztó falat vette célba csapatával, gépfegyverrel felfegyverkezett katonáknak kellett hirtelen elmesélnie, hogy ő csak kirak ide egy pár stencilt, mivel egy őrült brit művész Londonból. 2015 őszén megalapította Dismalandet. A park Disneylanddal ellentétben cseppet sem vidám, egyfajta görbe tükröt tartott a vidámparkoknak, és olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a szegénység, a függőségek, az erőszak és a munkanélküliség. A szomorú vidámparkban ő és 60 művésztársa állított ki, és olyan elfoglaltságok után nézhettünk, mint a minigolfozás az olajos hordók között, vagy a csúszdázás páncélozott harci járművekről. Tíz éve a Time magazin az év legbefolyásosabb emberei közé választotta a művészt, olyan emberek társaságába, mint Barack Obama, Oprah Winfrey, Steve Jobs, de ő nem volt hajlandó magáról portrét küldeni, csak papírzacskóval a fején. Kilétéről találgatások vannak, hogy azonos lenne-e a Massive Attack évónekesével, Robert Del Najával, aki köztudottan maga is graffitizett, a Londoni Queen Mary Egyetem kutatói sorozatgyilkosok portréjának megrajzolásához használt programmal próbálták meg kideríteni a kilétét, számtalan amatőr és profi nyomozó kutatja Bristolt, írott emlékek, anyagok után kutatva, melyek többet elárulnának róla, mindeddig sikertelenül.
Ennyit Banksy-ről. Még egy sztori a végére: A város, ahol lakom, köztudottan nem a graffiti fellegvára, régebben volt ugyan erre egy kijelölt hely, de már csak elvétve található itt ilyesmi. Illetve egyről biztosan tudok, éppen Banksy stílusában, stencilezéssel készült darabról van szó.
Két fiatal hölgy jön szemben az utcán. Az egyikük észrevesz egy graffitit. Meglepődve kérdezi:
- Ez micsoda? Ilyet láttam már valahol! (Megpróbálja lefényképezni.)
Mire a másik felkiált:
- Dóri, az egy aaagy! Gyere, menjünk innen!
Erre a történetre válaszul: az ismeretlentől való félelem a legerősebb.
Mindenki húzza le a tanulságot. Jó éjszakát, gyerekek! :-)