Skizofrénia underground

Anikóra megint rájött, hogy mennyire szeret, mindenért bocsánatot kért, és megígérte már sokadszorra, hogy "nem fog követelőzni", ehhez képest 2 nap alatt ráköltöttem a nyugdíjam felét (a felének a felét, mert csak annyit kapok), megígértette velem, hogy nem iszok, meg hogy bejárok vele a nyanya tanyára. De ez sem volt neki elég, most jöttem rá, hogy bármit teszek is, nem jó, a nap végére ugyanúgy kirúg, hogy aztán kezdje elölről. Az én türelmem szinte végtelen, de most lett elegem: fogtam a nálam maradt cuccait, és bevittem a nyanya tanyára, kezdjen vele, amit akar. Ráadásul elmondta, hogy találkozott Pszicho Petivel, és az azt mondta neki, hogy nagyon szereti. Nekem most telt be a pohár végképp, ha annyira szereti, akkor legyenek boldogok. Kurvára elegem van már a pszichopatákból, a szakkörből már eltűntek, és itt az ideje, hogy kizárjam őket a magánéletemből is, de végleg. Ráadásul nem tudtam haladni a weboldlkészítősdivel sem, mert a gépem is szarakodik, meg Anikót kellett megint pesztrálni. A két hét "leáálás"-ból egy hét úgy telt el, hogy nem csináltam szinte semmit. Ideje erőt vennem magamon, és feltelepíteni az Ubuntut, mert a nem jogtiszta Windows 7-em lassan kezdi megadni magát, aztán nekilátni a CSS-nek, meg a PHP-nak (esetleg egy kis JavaScript). De nagyon lassan haladok vele, mert a nap fele még mindig csavargással telik, általában.

A hétvégén két munkatársammal is találkoztam furcsa útjaikon: az egyik a Délibábba ment be éppen, ami a leglepusztultabb és egyben a legolcsóbb kocsma, amit ismerek, és vett fél liter, vagy nem tudom mennyi pálinkafélét. A pálinka, amit ott árulnak, borzasztóan rossz, nem tudom, minek/kinek viszi, de aki azt megissza, annak csak gratulálni tudok. A másik munkatársamat a plázában láttam, éppen a kaszinóba ment befele fizetés után. Persze dolgozni nem dolgozott, csak felmarkolta a lét, és nyomás a kaszinó. Az érdekes az egészben, hogy mindketten nagymamakorúak, és a szakkörben állandóan az unokájukról nyálaskodnak, hogy Boldcika, meg Zselyke. Amúgy annyira nyavalyások ők is, hogy feszt a szabadságot, meg a táppénzt járják, de erre van eszük. Pálinka és kaszinó. És ez éppen most tűnt fel nekem, amikor már a javulás útjára léptem, és nem sörözök (annyit), hogy ezek meg stikában piálnak meg szerencsejátékoznak. Mindegy, nem az én dolgom, csak pont nem gondoltam volna róluk. Alamuszi nyuszi nagyot ugrik. Én meg már annyira a javulás útjára léptem, hogy vettem egy 5 perc angolt, és a buszon elolvastam egy Agatha Christie-ről, és egy Passengerről szóló cikket. A többi nagyjából hülyeség/nem érdekel, de ilyen cicákról, meg utazásokról, meg kajákról szóló cikkeket is el kell majd olvasnom, ha komolyan akarom venni a tanulást. Az élet nem habostorta. A mai nap csaja egy barna csizmás, rövid, virágos szoknyás szőkésbarna hajú nő, aki furcsán cigarettázott, és enyhén görbe lábai voltak.

Megint feltűnt pszicho peti és elkezdett hazudozni arról anikónak, hogy miket írkálok én itt a blogon. Nem tudom, mi szükség volt hazudozásra, mivel bőven elég lett volna, ha leírja az igazat. Szóval elküldtem mindkettőt a halál faszára, de anikó még nem vette egyből a lapot, írta, hogy mindent megbánt, csak engem szeret, meg hogy most lesz a szülinapja, és hogy velem szeretné megünnepelni, néhányszor hívta apámékat, aztán viszonylag hamar lenyugodott. Nem azért fizetem a telefonját, hogy pszicho peti hazugságait olvasgassa rajta. Megírtam, hogy le vannak szarva, és dögöljenek meg minél hamarabb, meg hogy mind a ketten idióta szarrágó nyomorékok, ami kb. fedi is a valóságot. anikó ezek után még próbálkozott a mindent megbánós dumával, de hiába. Két ekkora balfasz gyökeret egyébként az isten is egymásnak teremtett szerintem, úgyhogy sok boldogságot hozzá.

Ezt a kifejezést egy blogon olvastam, már nem tudom, melyiken. Egy jelenségre hívnám fel a figyelmet, hogy vannak olyan pasasok (ezek mindig pasasok), akikkel állandóan találkozni, akik az utcán élik a mindennapjaikat, mert vagy mennek valahová, vagy jönnek valahonnét, de arcukon közben állandóan tükröződik a "minden a legnagyobb rendben van" kifejezése. Gondolom, hogy nem dolgoznak, meg merem kockáztatni, hogy sose tették. Anikóék házánál is megfigyeltem ezt a mozgást: itt van például az Esterházy Péter-fejű pasas, ki-be járkál a legnagyobb lelki nyugalommal. Egyszer hozott valahonnét zacskóban lóbálva 2 db citromot, természetesen tökéletes lelki békével az arcán; hát akkor azt hittem, hogy agyonverem. Aztán itt van nálunk, Sóstóhegyen a nagy sárhányós-hózentrógeres idióta, aki állandóan kerékpározik, mint a kisgyerekek, természetesen gyerekded mosollyal az arcán; szintén minden rendben van. Akkor van a ferdepofájú, aki mindig buszra száll, ha csak két megállóra is, ő Észak-Nyíregyházát támadja be, útvonala a Tölgyes Csárdától a Jósavárosig terjed. A vicc az egészben, hogy ez a táv gyalog is percek alatt megtehető. Vannak még olyanok, akik iránt némi szimpátiát is bírok érezni, az ősz hajú-baseball-sapkás-retro szemüveges, aki alkalmi munkákat is vállal annak ellenére, hogy "benne van a bugi a lábában". Végül itt van a kopaszkás Bandi, aki reggel elindul, és csak ebédre ér haza, hogy délután újra útnak eredjen. Útvonala szigorúan Sóstó-Sóstóhegy-Libabokor, ő egy ilyen vidéki túrázó. Kihagytam valakit? Biztosan. Ezeket természetesen csak úgy lehet megfigyelni, ha valaki szintén ilyen túrákat végez, de magamat azért nem sorolnám ide, mentségem, hogy én csak a kocsmába járok naponta 5x.

Ma este felhívott, hogy összejött pszicho petivel, és közösen olvasgatják a blogomat. Pszicho Petit egyébként már korábban bemutattam itt a blogon, csak azért nem linkelem be megint, mert tényleg nem szép látvány. Hála istennek, hogy végre egymásra talált a két díszpéldány, egyébként kurvára bírom sajnálni mind a kettőt, kíváncsi vagyok, meddig fog tartani a "frigy", ennél a gyereknél betegebb pszichopatát nem ismerek, de nagy terhet vett le a vállamról. Nem tudom, mennyire kell ahhoz betegnek lenni, hogy évekig kutasson valaki után, akit egyszer véletlenül megbaszott, a fene tudja, hogyan, sőt nemcsak utána, hanem utánam is, hónapokig, vagy, mit tudom én meddig olvasgassa a blogot egy pina reményében. Egy-két mondatot váltott vele Anikó előttem, akkor is arról panaszkodott, mióta nem kapott pinát, egyébként jellemző, hogy kb. ekörül forog az agya a kis albínó mutánsnak. Rájöttem már, hogy mindenki mást lát a blogomban, valaki pinát. Mindegy, ha már így kiderült, és olvasgatják, és ezt nem sietnek közölni velem, elárulhatom, hogy Anikó egyáltalán nem egy lepedőakrobata, ha azon az egy alkalommal nem derült volna ki, jóformán fogalma sincs arról, hogy mit kell csinálni, hanem csak fekszik, mint egy darab fa, és aztán magára húzza az embert. Ezt csak azért mesélem el, hogy legyen mit olvasgatni, kedves Szilassy Petike, és ne érjen majd meglepetés, hogy nem nagyon tudsz vele kezdeni semmit, ne legyen zsákbamacska. De gondolom, hogy te egy fatökű barom vagy, és ez neked pont megfelel. Remélem, így is megérte hónapokon keresztül azt a sok betűt elolvasni, te beteg fasz, nem azért írtam blogot, hogy idiótán vigyorgó holdvilág képű seggfejek szétkúrják az életemet, de még inkább az Anikó életét, de végül is ez is benne volt. Alig hiszem, hogy egy-két baszásnál többet fog megérni ez a "kapcsolat", valóban ez a helyzet egy kicsit bonyolultabb annál, minthogy kibe mártod az évek óta használ(hat)atlan, rozsdás, koszos faszodat. Anikó igazán beteg, te meg egy igazi seggfej vagy, aki ezt kihasználod, csak hogy pinát láthass. Garantálom, hogy nem lesz sok örömöd benne, te gyökér faszkalap.

Közel az év vége, és ideje lenne megvonni a mérleget, hogy idén is mennyi tahó emberrel hozott össze a sors kedves városomban. Nagy esélyes a pszichiátria összes kedves dolgozója, annyi válogatott bunkót, mint amennyi ott van, nagy feladat lehetett összehozni egy intézménybe a címeres főtahónak, Kancsev Alexandernek. A csoportos tahósági díjat tehát ők nyerik. Aztán a detoxban is találkoztam még idiótákkal, de ott az egész intézmény, úgy, ahogy van, hülyeség, persze, hogy csak hülyék mennek oda. Így év vége felé felzárkózott még a tahósági versenybe a helyi mentőszolgálat ügyeletes diszpécsere, akit ma felhívtam, amikor Anikó rosszul volt, és elájult, erre ő percekig azt szerette volna kideríteni, hogy fogyasztottam-e alkoholt, meg mindenféle módon kekeckedett, annyira idegesítő volt, hogy végül rábasztam a telefont mérgemben, holott én hívtam őket. Nem tudom, hogy engedheti meg magának egy olyan ember, akinek elvileg minden hívását rögzítik, hogy percekig szemétkedjen egy beteggel, ahelyett, hogy küldené azt a kibaszott mentőt. Ha ilyen hangnemet engedhetnek meg maguknak ebben a helyzetben, és senki nem vonja őket érte felelősségre, akkor ez az egész kórházat minősíti. Jé, milyen érdekes, hogy az idei tahósági verseny összes résztvevője a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház dolgozói közül került ki! Ebben a városban természetes, hogy az összes érzéketlen büdös bunkó tahónak egyenes útja vezet a helyi kórházba. Szóval ha valaki igazán undorító állatokkal akar találkozni, nem kell kimennie Sóstóra az Állatparkba, és megfizetnie a belépőt, hanem megteheti ingyenesen a helyi kórház szinte bármelyik részlegén. Nem azért tart ott az egészségügy ott, ahol, mert nincs pénz, hanem mert a benne dolgozók 80-90%-a nem erre a pályára való. Vagy csak itt hordta így össze a szemetet a szél?

Olyan 80 körüli ismerősöm van a facebookon, ebből van néhány olyan, akiket véletlenül visszaigazoltam valamiért, amikor még nem igazán tudtam, hogyan működik a fb. Bár őket sem szokásom törölni, volt köztük valaki, egy idétlen bájgúnár, aki az utóbbi időben olyan szellemi mélyrepülésbe kezdett, már minden második posztból ő vigyorgott rám a szivarjával, meg az innen-onnan összeszedett ribancaival, meg Eperkével, a kislányával, hogy azt hittem, agyhúgykövet fogok kapni. De nem ez a legmeglepőbb, hanem hogy négyezer valahányszáz ismerőse volt, és mindig akadt 1-2, aki lájkolta, meg kommentelte ezt a bohócot, gondolom a nagy számok törvénye alapján. A bili akkor borult ki végleg, amikor a PIKÍRT helyett az írta, hogy HADD LEGYEK EGY KICSIT PIKÉT (megnéztem: a szó jelentése egy kártyajáték, vagy járőr, őrcsapat), és senki se tette helyre, hanem továbbra is csápoltak a hülyeségének. Ebben csak az az elgondolkodtató, ha egy ilyen van ekkora közönséggel, akkor hányan lehetnek még a fb-n? Egyébként a fazon valami üzletember-féle, és szemmel láthatólag a bőre alatt is pénz van, bár szerintem ő sem állt kétszer sorba, amikor az észt osztották, mondjuk ez is egy elég hülye mondás, de erre az emberre szerintem pontosan illik. A másik isten barma ilyen, és ehhez hasonló üzenetekkel bombázta Anikót, nem tudta az ökör, hogy velem levelezik: "szioka anikó,tamas vagyok,28éves,168/88kg,rovid fekete haj,barna szemugye nem gond hogy bejelőltelek??mégálatalános iskolában nagyon szemeztunk egymassal,regen láttalak mar,regen tetszetél nekem de akkor már foglalt voltál volt baratod...most is együtt vagy megvele??vagy mar komoly kapcsolatban vagytok...ha nem vagyok bunkó,szeretnék veled alkalmi kapcsolatot szexelni összebujni veled néha néha ha nem lenne ellenedre velem egyűtt lenni,,itt lakol még örökösfőldőn a lobogo utcan??valahogy eltudlak erni??telszamot adol vagy elmehetek hozzad amikor egyedül vagy otthol???06306228821 a szamom megcsőrizhetnel vissza hivnalak ha akarod....sziokaa tovabbi szep napot...." amúgy ez a kedvencem tőle, főleg az "értelemmel teli smárólás": "Na anikó mi a baj.akkor van barátod..nem akarod hogy sexeljunk egy jót.egy gyengéd erotikus együttlétet veled...benne vagy.este nem találkozhatnánk egy értelemmel teli smárólást veled"