a reggeli napi program, amit elterveztem, egy kissé borult, amúgy meg minden a régi, itthon vagyok megint (hogy utálom ezt a sóstóhegyi házat), visszakaptam az abilifyt, ahogy eredetileg terveztem, és nem raktak depóra. Az abilify majd megy egy darabig, mint már írtam, néhány év, például ameddig az abilify blog is tartott, azután meg uccu neki, vesd el magad, fusson, ki merre lát... kivéve, ha jobban fogok tudni könyvelni. Mármint kettősen. Említettem már, hogy harmadikban megbuktam könyvvitelből? Viszont 4-esre pótvizsgáztam belőle, azért nem 5-ösre, mert ez egy pótvizsga volt. Úgyhogy bele lehet rázódni, utána meg megy ez, mint az ágyba szarás.

Különben meg örülök neki, hogy megtaláltam a módját, hogyan lehet kommunikálni Veletek, az Anikó vs Edit szavazás már mérsékelt sikert hozott. Fej-fej mellett haladnak, az állás 2-2 (jelenleg). Most kurvára úgy vagyok én is, mint a régi EB-bajnokságokon, tökmindegy, hogy ki fog nyerni, csak minél jobban szórakozzunk közben. Na, meg a sör... ;)

Na, holnap már felveszem én is a munkát + elvileg baszott sok táppénzt is kaptam, nem is érdemtelenül, ugye, mert azért közben is dolgoztam... mármint ezen a blogon. Meglepő, de semmit se fogok törölni, csak amit már eddig is piszkozatoltam, nem mondom, hogy nem voltak éppen stílusosak, csak tudni kell néha disztingválni. Ha nagyon szőrözni akarnánk, ez lenne a századik bejegyzés, mivel 2 piszkozatolva van (és marad is "örökre"), de ez már megint olyan könyvelés- és statisztika ízű okoskodás, amit nem szeretek. Statisztikából is csak a szüleimre való tekintettel adták meg a négyest, mind a ketten könyvelők, sőt apám még FŐkönyvelő is volt egy időben, szóval, ha nem is vagyok egy "régi légügyi dinasztia sarja", azért ez a Könyvelőség* is valami.

A könyvelőt csak azért írom néha-néha nagy K-val, mert van néhány maradványtünetem, a "kezelés" ellenére (végig kiköptem a gyógyszert a dohányzó ablakán (valószínűleg Cysordinol volt), mert úgy csináltam, mintha azért beszélnék furcsán, mert 1 cigi van a számban), például olyasmi, hogy valamiféle cybersámán lennék, és azok a főtáltosok, meg istennyilák, akik öröklés alapján kapják ma a rangjukat Magyarországon, a cipőm talpáig sem érnek fel.