Utálom, hogy csak a robotok vigyorognak a pofámba. Igaz, hogy a korábbi nickem roboman volt (azelőtt meg para), a középsuliban mester, meg diri v direktor + szólítás járt ki nekem, a főiskolán robcsi bébi, az egyetemen egyszerűen teknőc (a hátizsákom miatt, ami mindig ottmaradt valamelyik buliban, persze sosem hagytam el végleg). Ja, Roland kischolnokynak hívott... Meg még itt a blogon is ragadt rám 1-2(-3), de ezt gondolom, tudjátok. Egyszer kiröhögtek a buszon a Névtan füzetem miatt, pedig az volt az egyik kedvenc tantárgyam. A Bombanő tartotta. Különben ezek közül a nevek közül bármelyikre hallgatok. A parára leginkább.
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. Gyerekkoromban poénból kis magazinokat szerkesztettem szabadidőmben. Most komm-médiára járok egyetemre. Vagyis elvégeztem az újságíró szakot (BA). Ha valaki tud valamilyen jó MA szakról, most szóljon, vagy tartsa magában örökre!