Kés, Villa, olló nem gyerek kezébe való. Ma mégis kézbevettem a villát is, az ollót is, és remélem a Fegyvert is. Hát nem volt "gyerökjáték". Ma már csak annyi erőm volt, hogy válaszoljak egy bejegyzésre, de amint bevettem a gyógyszert, egyből fittnek és üdének kezdem érezni magam. Mint akin átment egy úthenger. 4 órás munkanap? Ennyi nekem bőven elég. Itt is csak egyenlő munkáért egyenlő bért szeretnék, mert csak vágok egyfolytában, közben ránézek a könyvelésre, és ha minden rendben megy, csak vágok tovább (nyomdahiba) Rendet tartok magam körül, hogy simán menjenek a dolgok. Csak a szobám néz ki úgy, mint egy csatatér. Hiába, az ember egyszerre nem figyelhet 100 felé. Csak önmagamat tudom ismételni, hogy "kérem kapcsolják ki a szirénát a fejemből".
Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. Gyerekkoromban poénból kis magazinokat szerkesztettem szabadidőmben. Most komm-médiára járok egyetemre. Vagyis elvégeztem az újságíró szakot (BA). Ha valaki tud valamilyen jó MA szakról, most szóljon, vagy tartsa magában örökre!