Help Sales ÁSZF

Jaj, a mai pornó majdnem lemaradt

Ez csak azért van, mert néha egyszerűen nem tudok pornózni, mert a családtagjaim itt mászkálnak körülöttem. Erről írtam egy hosszú bejegyzést, hogy tudják, hogy pornó filmeket nézek, meg a múltkor még mondtam is nekik részegen, hogy világos legyen, de a gépet nem engedik bevinni a szobába. A tévét is csak Anikóra való tekintettel engedték meg, ha itt volt, hogy bevigyem, mert megnéztünk rajta néhány horrorfilmet (sejthető, hogy nem az én kedvemért). De mostanában már csak "zenét hallgatunk", meg amit ilyenkor szokás... Na, erről a témáról elég sokat írtam, csak megint elrontottam valamit, és elszállt, nem baj. Lényeg, hogy úgy volt, hogy nem fogok tudni most ezzel foglalkozni, egyet azért sikerült most is megnéznem, sajnos nem végig, bár ezek nem is azért vannak elkészítve, hogy az elejétől a végükig szép nyugodtan végignézzék őket az emberek. Szóval ez a magyarázata annak, hogy néha van pornó, néha nincs, ráadásul nem vagyok egy szakember, én nem akkor tudok a pornók közt válogatni, amikor kedvem van, hanem amikor pl. apám bent van a városban (1 héten max 1x). Ilyenkor csak gyorsan nézem, amit hirtelen találok, vagy rákeresek valami fogalomra, ami éppen akkor jobban érdekel... Hát, most hirtelen nem tudtam jobbat kitalálni, ez "érdekelt" abban a kis időben, ami erre a napra erre jutott, meg amíg nem volt itt senki, hogy lássa/hallja, hogy mit csinálok.

http://xhamster.com/movies/1736693/cumshot_delights_8.html

Ja, ez egy kurva nagy titok, de holnap nőnapi buli lesz a mhelyen, én meg ahelyett, hogy valami nőnapi verset keresnék, ezzel foglalkozok. Nem baj, majd keres helyettem más. Szerintem ez fontosabb, mint egy nőnapi köszöntő, mármint az, hogy... lássak egy kis ilyet is. Így is csak a kalapos hölgyig jutottam a "nézésben", tudom ez nem valami sok, de ennek is örülni kell, majd egyszer végignézem, jó?! Csak azért linkelem ki, hogy később még megnézzem, és csak azért ide, mert tudom, hogy kilinkeltek valahova Egy átlagos fiatal férfi naplója címmel (ami azért egy kicsit jól esett), és nem akarok csalódást okozni, mert egy átlagos fiatal férfit szerintem főleg az ilyesmi érdekli a legjobban, akárki akármit is mond.

0 Tovább

Ma már csak 1 sör... + 1 grapefruitos

Dipszománia. Ez a pontos pszichiátriai megnevezése annak, ha valaki egy csomó ideig piál, utána meg sokáig nem. Nekem pl. 11 nap volt a rekordom, a vége már nem volt túl kellemes :) Nekem is volt egy csomó absztinens időszakom, de nem tartottak túl sokáig, csak amikor pl. keményen nyomták belém az antipszichót, mert arra még inni sem kell/érdemes. Gondolom, ugyanez igaz az antidepresszánsra, meg a többire, de ilyeneket szerencsére még senki nem szedetett velem. Amúgy néha hetekig, vagy esetleg hónapokig sem iszok, most is csak egy grapefruitos sört iszok. Szerintem ez nagyon király. Az igazi (időlegesen, vagy véglegesen) kiugrott piásoknak való, mivel berúgni sehogy se lehet tőle, amúgy meg egész jó. Mikor azt hallottam, hogy a skandináv államokban csak ilyen sör kapható, egyenesen ki akartam oda költözni. Hála istennek, már nem kell, mert nemrégen ide is bejöttek a 2%-os sörök. Régebben volt olyan, hogy még az alkoholmentes Borsodiban lévő 0,5% kellett csak a jobban léthez. Vagy olyan is volt, hogy pl. csak egy dianás cukorka kellett, hogy ne legyek (olyan) rosszul a másnaposságtól. De ezek a gyümölcsös sörök egész jók. Azt is el kell még mondanom, hogy nem igazán rajtam múlik, hogy mikor indul be az ivási szakaszom, nem kell félni, mert mostanában már nem tart 11 napig :). Ugyanis én állandóan a körülmények áldozata vagyok, ki vagyok szolgáltatva a környezetemnek, úgy is mondhatnánk, hogy egy gyenge jellem vagyok, ha ez jelentene nekem bármit is. Meg hogy nem tudok nemet mondani. Hát, nem nagyon. Jelenleg nem sok emberrel tartom a kapcsolatot, úgyhogy most szinte kizárólag a barátnőm fejében uralkodó káosznak vagyok kiszolgáltatva (mert az van benne bőven, kábé 5 percenként mást gondol mindenről). Így az alkoholról is. Most pl. nagyon is ellenzi, mivel (az orvosok szerint, és így szerinte is) epilepsziás. Egy illető szerint, aki régen rendőr volt (elég magas beosztásban), és úgy érzi, mindenképpen és mindenhez hozzá kell szólnia, szóval szerinte annyi vodkától, amennyit megiszogatott régebben (olyan 4 körül), és rendszeresen, már régen rohamot kellett volna kapnia. Nem is beszélve a diszkó-korszakáról, amikor még nem ismertem, de elmondása szerint, hát minden hétvégén beállt, mint a gerely. Ő akkor már úgymond "beteg" volt, de dolgozott itt-ott, főleg az anyja munkahelyén, és vett belőle egy tévét, meg egy dvd-t, amúgy meg főleg diszkózni járt a haverjaival. Én is sokat voltam diszkóban, mert a hely, ahova jártunk délután meginni 1-2 sört, este 9-10 körül átalakult diszkóvá, aztán sajnos itt ismét a körülmények áldozaitává váltunk, mert így muszáj volt nekünk is "diszkózni" kb hajnal 4-5-ig. Csak velem ez nem a hétvégéken történt meg, hanem pont fordítva, majdnem minden nap, a hétvégék kivételével. De mondom, ez már a múlt. Egyébként volt már rá példa, hogy a jelenlegi bnőmmel is volt már együtt egy kábé több hónapos absztinens időszakunk, lehet, hogy most megint lesz, ő elmondása szerint alkohol nélkül is jól tudja érezni magát (az agya pillanatnyi állása szerint), engem meg pont nem érdekel az egész, mert már úgy érzem, "kibuliztam magam" régebben. Ilyenkor persze megvetet velem minden szir-szart, hogy még véletlenül se maradjon pénzem, de majd kitalálunk valami megoldást. Egyébként most pl. azt találta ki, vagyis néha mondogatja, hogy költözzek hozzájuk, és "adjak le valamennyit", eddig ennek mindenképpen ellene voltam, ma volt az első nap, hogy komolyabban fontolóra vettem a dolgot. Mert ennyi idő külön élés, alvás, járkálás (mármint részemről) után ki kéne végre, hogy derüljön, hogy meddig bírnánk ki együtt. Mert én még mindig félek, hogy nem sokáig. Annak meg semmi értelme, hogy albérletbe menjünk, esetleg kikönyörögjünk egy közös lakást, hogy pár hónap, vagy hét után kiderüljön, hogy semmi értelme. Ja, ma a melóban semmi különös nem volt, csak kár, hogy kábé fél órával is tovább kellett maradni, és ez pont elég volt, hogy elfáradjak, aztán meg rámjöjjön a kangörcs, de valahogy átment rajtam mind a kettő. Még pornó/szex nélkül is kibírom minden különösebb nehézség nélkül. Kábé két napig. He-he. A múltkor lemértem. :) Régebben tovább bírtam, viszont többet is ittam. Talán a munka, az elfoglaltság tényleg megjavítja (egy kicsit) az embert. Na, nem annyira. Régebben is valami ilyen monoton jellegű, betanított munkára vágytam, mert utálom azt az intellektuális szarrágást, amit az úgymond "szellemi munka" jelent. A szakmukásoktól, 1000mesterektől, meg a parasztoktól meg kimegyek. Akkor mégis inkább a "szellemi". Mi meg a minimálbérnél egy kicsivel többet fogunk kapni, időarányosan. Aztán meg napi 4 órában ráérek gondolkozni, hogy mi legyen később, vagyis a "következő lépés" (ha nem mondjuk E. seggét fogom bámulni folyamatosan).

0 Tovább

Pia és szex

Először is annak is része volt benne, hogy elkezdtem inni olyan mértékben 16 évesen (mint egy állat), hogy csökkenjen a libidóm, mert engem nagyon zavart, hogy (szerintem) túl sok szexre vágytam (volna), de az nem volt, így meg hogy ittam, hát méginkább nem, mert csupa fapina járt az osztályunkba, szóval kb. fele fiú, fele lány, a fiúkat mind szerettem, de legalábbis kedveltem, a lányokat viszont nem igazán. Egy időben az is felmerült bennem, hogy esetleg buzi leszek. Mert elsődlegesen mégiscsak szellemi társra vágytam, minél inkább ittam, annál inkább, mivel nálam az ivás is egy szellemi kaland volt. Szóval a fiúkkal olyan jóban voltunk, hogy egy csomót "buzultunk" is, szerencsére nem igaziból. Aztán egyszercsak tényleg megtetszett egy fiú: ennek annyi haszna volt, hogy azzal a szöveggel szedtem fel részegen egy buliban a volt bnőmet (akivel kb 6 évig jártam :), hogy nekem kétségeim vannak, hogy most buzi vagyok-e, vagy sem. Persze szexuálisan nem igazán vonzottak a férfiak, csak szellemi síkon, úgy viszont inkább ők, nálunk csak hülye picsák jártak, és igazán nem tudtam, mi a teendő ilyenkor. Összesen 1 db vörös hajú nő jött be a suliból a 4 év alatt (minden téren), 1 évvel idősebb volt, és már technikumba járt. Kétségbeejtő. De akkor sem léptem időben, és inkább elkezdett járni valaki mással. Szívás. Ja, általánosban több jó nő is volt, de akkor még csak ilyen "tapizás", meg "fogdosás" ment, utáltam ezt a hülyeséget. Igazából már 7-8. körül jó lett volna megszerezni valamelyiket, de ez talán még tényleg túl korai lett volna.

A szexuális felvilágosításom meg abból állt, hogy találtam néhány ilyen kiadványt, amiben erről volt szó. Aztán jöttek az újságok: kezdetben volt a Playboy, amit szintén apámnál találtam, kedvencem egy Reneé Tenison nevű modell volt, mert az első időkben jobban bejöttek a színes bőrű nők (de talán még mindig). Van egy ilyen blog, hogy pink fúga, abban azok vannak, leginkább a kommentek miatt nézem meg, ha kint van az Origon, és éppen arra járok (meg persze a nők miatt, de a szexképek sajnos nem okoznak nálam igazából semmilyen izgalmat, egészen pontosan a pornóképek, majd a pornófilmek óta). Aztán a Playboy és Reneé Tenison után egy idő után már elég nagyfiúnak éreztem magamat, hogy én is vegyek, de ide a Playboy már kevés volt, ÖKM, Cica magazin, Speci (szerintem ez a szó a sperma és a geci szó összerántásával keletkezett, de ez csak az én magánvéleményem). Na, meg ilyenek. Szóval nyilvánvaló volt, hogy nem vagyok buzi (sajnos volt egy olyan osztálytársam, akiről ez a mai napig nem derült ki, hogy nem buzi-e véletlenül, mert mind annak tartottuk, és ezzel szívattuk, de ez most már lényegtelen, mondom húztam egy határvonalat, hogy a régiekkel nem tartok már kapcsoaltot, és ezt így tartom helyesnek). De azért jó fejek voltunk, mert befogadtunk, meg velünk lógott, meg minden, de szerintem mindannyiunkban felmerült a kérdés, hogy mi van, ha mégis az? Mindegy, szerintem elég baj neki is, hogy ilyen lett, asszem azóta is egyedül él, és tényleg nem lehet tudni az ilyen dolgairól semmit. Lehet, hogy aszexuális, vagyishogy letagadja a szexualitását a buzisága miatt. Mit tudom én. Mindegy, velem mászkált a legtöbbet egy időben. Így ragadt rajta a Titkár név. (Mármint hogy az én titkárom lenne.)

Szóval így alakult, hogy azért is ittam annyit fiatalon, hogy elnyomjam a túlzott szexualitásomat magamban, és még azt akarom mondani, hogy szerintem így állt be arra a szintre (hogy ittam), hogy kábé a normálisra csökkent. Egyszerűen nem tudok annyira részeg lenni, hogy az a "dolog" ne menjen mégis (legalább 1x). Vagyis 1 kezemen meg tudom számolni, hányszor fordult elő, hogy nem ment a pia miatt a szex. Vagyis 1 ujjamon, mert pontosan 1x volt, valamelyik szülinapomon, már nem tudom, azért is erőltettük volna minden áron. A volt bnőm mellett nem is néztem pornót, pontosabban néztem (sör + pornó, egy időben ez volt nálam a "kikapcsolódás"), de minek, mert volt, hogy naponta sokszor, már nem tudom 3? 4? 5? csináltuk. Persze, csak egy ideig. Aztán ez lecsökkent, főleg azért, mert még mindig elég sokat ittam/ittunk együtt. Vagy ő ivott a tanítványaival, meg a haverjaival. Vagy én ittam a barátaimmal/haverjaimmal/akárkivel/egyedül. Vagy füvezett/füveztünk. És ennek az összes variációja. Miután szakítottunk, nemsokára beteg lettem. Vajon miért is? Mindegy, lehet, hogy nem emiatt, de szerintem ez indította be a folyamatot, ami végül pszichózishoz vezetett. Az antipszichós szexuális életemről hadd ne meséljek semmit, mert nem is igen volt. A Risperdált pl. azért hagytam abba, mert nem volt tőle magömlésem (ahogy mondják hivatalos nyelven) + elég szarul hatott rám az alkohol, az az 1-2 sör is, amit véletlenül megittam.

Aztán jött Anikó, és megint lett valamennyi szexuális életem. + megint iszok (most már próbálom tartani a mértéket), hogy ne legyek végleg pornófüggő. Mert az is egy csúnya dolog. Arról is találtam egy blogot, van most egy elég jó, meg lehet keresni könnyen. Azért ma ezt megnéztem, van benne 1 csomó vén szipirtyó, de vannak egész normálisak is.

http://xhamster.com/movies/1774086/home_orgy_iv.html

0 Tovább

Pletyka: a 3 E.

Ja, igen, még a másnaposságról: valamelyik fő okos (talán valami cseh író) azt találta mondani, hogy a másnapos gondolatok viszik előrébb a világot. Ez nagyon érdekes, de majdnem akkora baromság, mint az említett pszichológiai elmélet, hogy a másnaposság miatt iszunk. Talán Eric Berne volt ebben a bűnös az Emberi játszmák című könyvében. Mondom, hogy MAJDNEM, a másnaposságnak is annyiféle változata létezhet, mint a részegségnek, vagy mint az eszkimó hónak, csak mert ezt szokták emlegetni.

Tegnap még azt csináltam, hogy úgy tettem, mint aki kurvára másnapos/depressziós (ami részben igaz is volt), és lefeküdtem a szobámba az ágyba. Végül rábeszéltem magam egy Frontinra, de nem lett tőle sokkal jobb. Jobb híján arról képzelegtem, hogy mit fogunk csinálni Anikóval a hétvégén, de ezt meguntam, és viszonylag tényleg hamar elaludtam.

Amikor reggel felébredtem, azt gondoltam, "Úristen, harmadnapos vagyok!" A teljes üresség érzése még mindig. Ez akkor van, amikor minden távozik a szervezetből, ettől még a másnaposság is jobb! De ez szerencsére nem sokáig tartott. Egy kávé meg egy Frontin hamar helyre rakott.

A munkában azt gondoltam, hogy végül is majdnem mindegy, hogy itt vagyok, vagy a Déibábban vedelem az olcsó lőrét, a szellemi színvonal kábé ugyanaz, sőt, ott még rosszabb néha, ha bejönnek a hajléktalanok/cigányok. Én nem ítélem el őket, csak láttam már ilyet eleget, nekem még csak újdonságszámba se mennek. Ja, a múltkor véletlenül belenéztem egy műsorba, amiben híres emberek hajléktalannak mennek. Egy kicsit unalmas volt, de valamennyire még le bírt kötni egy darabig.

A kocsmákban is hallani néha azért jó dolgokat, a Napsugárban a múltkor valaki azt fejtegette, hogy milyen érdekes, hogy a kocsmában az ember mindig szarul érzi magát, ha sokat iszik azért, ha keveset, azért, ha sokat pofázik azért, ha keveset, akkkor meg azért. Meg hogy ki tudja, épp' hogy fog hatni a következő adag, lehet, hogy pont bealszík tőle a delikvens, akkor meg kész a tragédia, mert kezdődika az "Ez nem szálloda!" és hasonlók.

A Pálmában meg azt ecsetelte egy csávó, hogy neki naponta rengeteg nőt meg kell dugnia, de utána még mindig kanos, ezért még egy párszor kiveri magának. Gondolom, enyhe túlzás, amit állított, mármint az, hogy annyi nőt megcsinál, ráadásul naponta, de jó élőben hallani, hogy vannak még ilyen "lelkületű" emberek.

Akkor egy kicsit írnék még a munkáról, meg egy pár emberről. Szóval ez most pletyka. Ezt talán nem szokás ilyen blogokba kifejteni, mindegy, a maximum, amit tenni tudok annak érdekében, hogy még titkosabb legyen, hogy végleg szüneteltetem az abilify blogot, mert azt túl sokan ismerik. A végefelé már ott is túl őszinte kezdtem lenni, mindegy a freeblog is egy szar lett, és ez itt most jobban tetszik. Na, a munka egész jó, kábé mint a régi helyen, csak magasabb fizetésért. Dolgozik ott 3 E. is. Az egyiket régebbről ismerem, néhányszor dumáltunk, neki sikerült elvégeznie a magyar (és talán az orosz) szakot a skizofréniája előtt, őneki elég jó gondolatai szoktak lenni, meglátszik az iskolázottsága, meg a műveltsége, meg minden. Meg van humora. Talán neki van ott a legtöbb. Ezzel párhuzamosan mindig azt hangoztatja magáról, hogy ő milyen ronda, ami nem feltétlenül igaz, de nekem nem az esetem. Amúgy meg nagyra tartja a pszichiátereket, meg lógusokat, meg a gyógyszereket, ami nekem nem nagyon tetszik. A második E., hát ő egy kis felvidéki 28 éves "hölgy", olyan segítőféle. Egy párszor elgondolkodtam, hogy eresszem-e el a fantáziámat vele kapcsolatban unaloműzésnek, főleg tegnap, de inkább nem. A harmadik E. olyan értelmi fogyatékos féle, mint Anikó, rá a bátyja vigyáz, akinek szintén van valami stiklije, de ő azt hiszem "képben van". Szóval nem én vagyok az egyetlen, aki ilyesmit felvállal. Mindegy, hogy a rokoni kötelék miatt, a szexszért + ivócimbiségért, vagy másért, egyébként a rokoni kötelékeket én valamiért mostanában nem sokra tartom, ebben megerősítettek például Feldmár András bizonyos gondolatai, de nálam ez mindig is így volt, és az idő előrehaladtával ez inkább csak erősödött. Persze, ha lenne egy szefós húgom, nem igazán tudom, mit csinálnék, de például egy autistától valószínűleg kiszaladnék a világból. Bár, ha "tesó", még ez se biztos, csak nagyon vszínű. Szóval nehéz dolgok ezek... Szerencsére itt főleg skizók vannak, azok meg még belül vannak a tűréshatáromon: nem rajongok értük feltétlenül, de bírom őket tolerálni, annál is inkább, mert én magam is valami hasonló volnék. Naszóval, a mai nap tényleg jobb volt, mint a tegnapi (eddig, csak el ne kiabáljam).

Ja, egyébként Anikót is lefárasztják ott, ahová jár (az én mhelyem mellett), szóval ma még hamarabb haza értem, egy sör volt, meg egy feles, aztán ment haza húslevest enni, meg hogy talán jön haza az apja. (Engem főleg arra használ szerintem, hogy kitöltse velem az időt. Na meg a pénz.) Szóval egyik szemem sír, a másik meg nevet, mert nem kell annyit törődni vele, viszont így nincs, akivel tudjak inni (egy normálisabb adagot). Egyedül meg nem akarok, mert annak hamarabb lesz rossz vége.

0 Tovább

Enyhén közhelyes dolgok a másnaposságról

Egyszerűen gyűlölöm a másnaposságot, azért nem szoktam már ennyit inni. Úgy érzem, kiöregedtem. Persze régebben azt hittem, hogy csak a vén faszok piálnak, aztán meg azt, hogy csak a fiataloknak áll jól, most meg már nem is tudom, mit kéne hinnem erről az egészről. Délelőtt végig az járt a fejemben, hogy minek is vagyok én ilyen perverz barom. És hogy lehet-e ezen változtatni. A legjobban magát az önutálatot utálom a másnaposságban.

Anikóhoz semmi, de semmi türelmem nem volt. Volt már ilyen régebben is. Főleg amikor én is szarul vagyok. Még azt sem képes felfogni, amikor már tényleg a tűrőképességem határán vagyok. Persze, nem is nagyon mutatom ki neki. Igyekszem titkolni. Úgysem értené, mert csak a saját panaszáradatával van elfoglalva. Megvettem neki, amit meg kellett, aztán meg hazakísértem, jó hamar "haza" jöttem. Utálok már itt lakni, különben mindig is utáltam.

Gyorsan megváltozok + irányba, és engem itt felejtsenek is el. Igazából csak 1 haverom lakott itt, ő is ki van tiltva abból a mezőgazdasági kocsmából, ahol összehaverkodtunk, azóta vele se tudom, mi van. (A kurvázós haverom.) Olyan részeg bír lenni, hogy csak na. Egyszerűen nem bírja abbahagyni, és napokig csinálja. Ez a baja. Mondjuk régebben nekem is ez volt. Nem tudom, hát nekem tegnap egy időre elég volt. Csak azt nem tudom, hogy mennyi időre. Remélem, sokáig kibírom ilyenek nélkül. Mértéket kell tartanom mindenben, mert egy ilyen függő alkat vagyok, és egyből rákattanok minden szarra, amit kipróbálok.

Van itt egy anyaotthon is, néha vannak ott jó nők, na meg a sok jó kiscsaj a buszon. Nem tudom, ezt minek mondom, mert most ez se érdekel. Nihil. Nem akarok semmit. Se élni, se meghalni. Csak egy kis nyugalmat akarok mindenkitől, még azoktól is, akiket jelenleg kötelezően el kell viselni, és együtt kell velük működni, bár tudnám, hogy minek, és meddig. Ma alig ettem. Csak egy kurva narancsot. Meg ittam 2 sört, mert ki voltam tikkadva. Még a végén lefogyok. Ez engem kurvára nem érdekel. Csak legyen már holnap. Remélem, hogy holnaptól jobb lesz valami. Persze, a remény hal meg utoljára. Még egy ilyen szar napot! Pozitívabbnak is kéne lennem. De ez ma még semmiképpen nem fog menni, attól félek.

Van valami nagy-nagy okosság a másnaposságról, csak most nem jut atz eszembe, meg van egy olyan (persze pszichológiai) elmélet is, hogy a másnaposság miatt isznak az emberek. Gondolom annak jut eszébe ilyen baromság, aki még életében nem volt másnapos. Van jó másnaposság is, de általában elég szar. Szóval sokkal nagyobb rá az esély, hogy kurva szar. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy megéri-e ennyit piálni, meg hol van az a "határ", ahol meg kéne állni, ez itt a kurva nagy pobléma. De ma ez sem érdekel. És ma azért is csak 1 pornót néztem, mert most az se érdekel annyira. Ez volt az:

http://xhamster.com/movies/1772088/teen_couples_039_games...f70.html

0 Tovább

kurva Sóstóhegy...

...hogy amikor az ember összebaszik a szüleivel, egy szál cigit nem lehet szerezni, vagy ki kéne menni Sóstóra, de még akkor sem biztos az ügy, vagy be kéne zarándokolni Nyíregyházára (+10+ km), én el is indultam, de az utcasarokról (Úttörő utca és Aranykalász sor kereszteződése) visszafordultam. Persze 2 választásod van: vagy telebaszod magad 1 mg-os Frontinnal, vagy bevedeled apád viszkijét. De szar idő van... még csikkek se nagyon vannak... én annnyira rugalmas vagyok, és kicsik az igényeim! Legalább egy jó csikket találtam volna. Érdekes, hogy valamikor napokig nem hiányzik, valamikor meg jobb, mint egy orgazmus, persze az oxigénhiány, meg minden, ha jól tudom, berúgva jobban is üt a cigi, de már úgy látom, kezdek össze-vissza beszélni a nikotinhiánytól. Nem kell Frontin. Nem kell viszki. Nekem csak egy kurva szál cigi/csikk kéne az elalváshoz. Na, most hisztis vagyok, mint Anikó, mi?!

Ja, megvan, bazd meg, találtam 2 doboz Nextet, ezzel elleszek a héten, köszönöm a szüleimnek, de főleg Istennek, hogy megalkotta ezt a kurva világot! Most már (esetleg) jöhet a viszki is...

(Ja, közbe megittam egy liter bort, azért vagyok ilyen vicces, és a sóstóhegyi mezőgazdasági kocsmában már nem is szolgáltak ki egy liter után, mindegy, mit lehet elvárni a tudatlan parasztoktól?! Dögöljenek meg minél hamarabb.)

Ja, itt a mai pornó adag, erre vertem ki ma kutyafuttában, meg Anikóra 2x, de án olyan monogám típus vagyok, hogy már ilyenkor se' tudom megcsalni... Na, erről még majd mesélek valamit, de teljesen felvillanyozott az a 2 doboz cigi, amit leltem, lehet, piálok is még valamit... Elvégre holnap az első komoly "munkanap"! Egészségetekre!

0 Tovább

Délelőtt munka, délután mászkálás, este meg semmi különös

Egy enyhe másnapossággal egész délelőtt melóztattak itthon szüleim, délután meg elmentem a városba, unalmamban Attilát keresgettem a telefon ügyében. Nagy nehezen megtaláltam, otthon aludt du. 3-i.g Elég szarul is nézett ki, tegnap ő is "bulizott", vagyis elment piálni a Twin Peaksbe, az Unicumba, meg egyéb furcsa helyekre, csak ő egy kicsit, gondolom, tovább maradt. Annyira bebaszott, hogy ma nem is bírt inni egy kortyot sem. Mondjuk ilyen velem még nem fordult elő (soha életemben, na jó, de mondjuk olyan volt hogy erőltetni kellett). Na mindegy, megmutatta a telót, de azt mondta, hogy egyelőre még nem biztos, hogy eladó, mert az öccse anyósa is meg akarja még nézni, blablabla... Egyébként sajnáltam (Attillát), mert most halt meg a nagybátyja, akivel eddig együtt lakott. Nem nagyon maradt már élő rokona az öccsén kívül. De neki legalább ott vannak a haverjai a 4-es kocsmában, az Atlantában, meg össze-vissza, mit tudom én. Amíg Attilát keresgéltem, Anikó éppen meglátott a Korzónál (ahova főleg vécézni, meg nőket bámulni járok), mert éppen hamburgert vett a fiának, akit kéthetetne egyszer kap meg 1-2 napra. Persze baszott szólni, utólag hívott, hogy látott, amikor már hazértem. Végülis nem olyan nagy baj, csak egy kicsit furcsálltam, mivel úgy tudom együtt járunk, és ha véletlenül találkozunk egy 120000-es városban, eddig azt hittem, hogy az a minimum, hogy köszönünk egymásnak.

Amúgy ez nem ide tartozik, csak esetleg nagyon erőltetve, hogy a szexről és a triplázásról eszembe jutott egy "triple penetration" film, ami régebben eléggé tetszett, főleg amikor először láttam, persze, hamar rá lehet unni ezekre a jelenetekre is, szóval amilyen nagy hatással tud lenni az emberre 1-1 ilyen film, annyira hamar felejthető is. Akkor itt be is fejezem az okoskodást, terveim szerint fogok erre még egész bejegyzés(ek)et szentelni, tessék a link: http://xhamster.com/movies/1049364/triple_penetration_blonde_and_anal_friend.html

0 Tovább

Faszomér' nem tudok kommentelni a postren

Elsősorban LiteraGeektől kérek elnézést (ki mástól?), de nem tudok már egy jó ideje válaszolni, mert a postr egyszerűen nem egedi. Remélem nem kell innen is mennem, mert már unom a költözködést. A mai napom is jól kezdődött (bár elég rossz véget ért), úgyhogy bele is kezdenék:

Éppen egy kis fiatal Tesco pénztárosnő sétált el a házunk előtt, amíg én kint húgyoztam abban a hőn utált kertben, ahol nekem kell minden szart csinálnom, és hirtelen arra gondoltam, hogy hú, de teli vágnám a (kissé) dagadt picsáját. Aztán meg jöhetne a szokásos jól bevált pornófilmes végkifejlet... Asszem, máma ő volt a legjobb picsa a buszon, mert persze együtt mentünk... Na, mindegy, ezzel véget is ért a napnak az a része, amit igazán élveztem.

Az első nap a munkában: persze Anikó mindenáron velem akart jönni, azt mondta, hogy még fizetne is érte, hogy ott lehessen. Persze elhajtották, mivel megszűnt a "klubfoglalkozás", mostantól csak kőkemény munkarehabilitáció van. A. persze kiakadt, majd hisztizett, végül lelépett a háziorvosához, majd haza. Attól féltem, hogy visszajön, és valami jelenetet csinál. Tök gáz. Amúgy 3 órát pofáztak a hivatalos személyek, hosszasan kiemelve azt, hogy a dolgozók leheteőleg munkára kész állapotban jelenjenek meg, kiemelve az alkohol mellőzésének a fontosságát. Kicsit szarul éreztem magam. Utána 1 órát kellett melózni. Még gázabb, a meló még szarabb, mint a régi helyen volt, viszont legalább többet fizet.

De ez nem gátolt meg abban, hogy az első munkanapom után rekord idő alatt bebasszak, és felhívjam Attillát, az egyetlen megmaradt ismerősömet, aki ráadásul a telefonomban is szerepel, és kikönyörögjek tőle egy 30-as telefont hétfőre 4000-ért Anikónak, mivel jelenleg nincs neki telefonja. A pénzt nem tudom, hogy fogom előteremteni. De cserébe megígérte, hogy pénteken 3x fog kielégíteni. Mármint Anikó, nem Attila, he-he...

Aztán már csak arra emlékszem, hogy mikor hazaértem, apám egyszerűen kiakadt (ami azt jelenti, hogy még kevesebb manit fogok kapni a jövőben), anyámnak meg hosszasan ecseteltem William Burroughsnak azt az elméletét, hogy ha egy dzsánki (heroinista) örökké a rászokás és a leszokás közti állapotában van, akkor valószínűleg nagyon sokáig fog élni. Amit egyébként az élete igazolt is. Kitértem még kicsit Csáth Gézára, hogy szerinte a morfinisták több ezer évet élnek át pillanatok alatt, vagy valami ilyesmi, ez most kurvára nem hiteles, mert Csáthot annyira nem szeretem, így nem is olvastam (túl sokat). Viszont Irvine Welsh regényében felhívtam a figyelmét az Ezüstérem nevű szereplőre, aki az egyetlen alkoholista szereplő a drogosok közözött, és az alkohollal kábé ugyanazt a hatást éri el, mint a heroinisták. Szóval, hogy neki mondta az egyik durván drogos csávó, amikor nem akart már többet inni a tönkrement májára hivatkozva, hogy nem az élet mennyisége számít, hanem a minősége. Aztán úgy emlékszem, hogy (némi lelki ráhatásra) Ezüstérem is piált tovább.

Beszéltem még a pszichózisról, meg az idióta pszichiáterekeről, azt is elmondtam, hogy kábé tavaly október óta nem szedem az abilifyt (a részeg ember undorító őszintesége). Majd fáradtságra hivatkozva visszavonultam a szobámba, mert már kurvára rá akartam gyújtani az erkélyen. Ezért anyám most híreket néz a tévébén (azt talán jobban megérti). Mindegy, utálom magamat, mert bár a mhelyemen kitettem magamért, már megint elveszítettem itthon a becsületemet. Mondjuk szerintem az antialkoholizmus sokkal undorítóbb és rombolóbb bármilyen szerhasználatnál, és sokkal több ember életét teszi tönkre, csak ezt sajnos nem tudom bizonyítani, mert különben biztos Nobel-díjat kapnék. Na, itt tartok most. Szerintem beveszek még egy Frontint, aztán csucsu. Remélem Anikó jól van, csak mivel jelenleg nincs telefonja, nem igazán tudunk csevegni. (Az internetet ő se használja semmire, én is csak pornóra, meg arra, hogy időről időre megpróbáljak blogot írni, olyat, ami jó is, vállalható is). LiteraGeeknek mondom, hogy nem kell aggódni, lesz még pornó (linkelve), meg van még róla mondanivalóm bőven, csak most nem. Most nem tudom, hogy nyugtatózzam-e le magam, ez az egyetlen pszichiátriai szer, amit elfogadok, vagy éjszaka raboljam-e ki a páncélszekrényt, ami az alkoholos italokat tartalmazza. Mert hogy nem tudom, hétfőre hogy szedek össze 4000 Ft-ot Anikónak új telefonra, inkább kiütöm magam. Nem igaz, hogy az alkohol nem megoldás. Vagy a Frontin. Vagy a drogok. Az embert kurva sok nehézségen segítik át, és ez jó.

0 Tovább

Megvolt a farsang (is)

A farsangnak annyi haszna volt, hogy értesültem arról, hogy holnaptól akár dolgozhatok is (rehabilitációs munkát), sőt, ha nem tudom meg időben (épp' az utolsó pillanatban), valószínűleg lemaradok még erről is. És várhattam volna még ki tudja meddig. Talán örökre. Anikót kokrétan a sírás kerülgette, amikor megtudta, hogy egy nyugdíjas klub tagjaival fog majd "bulizni", hozzánk hasonló hm... lelki beteg nem sok volt. (Az elmebeteg szót nem szívesen használom. Valakik igen, a szakemberek közül is. Parasztok.) Én viszont nem annyira estem kétségbe, mivel mostanában nehéz kihozni a sztoikus nyugalmamból, csak csodálkoztam azon, hogy egyszer én is ilyen unalmas vén trotty leszek. Ha leszek. Bár élőben én is gyakran vagyok unalmas, de csak azért, mert nincs kedvem bárkivel beszélgetni, és bármiről. Sőt, általában meg se szólalok. Az a legtutibb. Leginkább dacból. Azértse. Bizonyos értelemben sohasem nőttem ki a posztpubertás korból, és talán már nem is fogok. A piától viszont beszédesebb leszek általában. Azaz, ha valaki beszélgetni akar velem, és igazán kíváncsi rám, annak először le kell itatnia. Szóval látni, hogy a sok vénember vedeli a pezsgőt, mi, dilisek viszont csak kölyök pezsgőt kaphattunk, vagy málnaszörpöt... hát, szóval idegesítő volt egy kicsit... szinte csorgott a nyálam... itthon az első útba eső kocsmában muszáj volt bekapni 2 deci vöröset. Ez a minimum. Egyébként ma nem sokat ittam, már csak azért sem, mert ezeknek a "szociális gondozóknak" kifinomult szaglásuk van az ilyesmihez. Mármint akik a farsangot rendezték. A nyugdíjasoknak, meg nekünk, egyszerre. Eddig az értelmi fogyatékosokkal voltunk összezárva, most meg velük. Igazság szeint nem igazán tud velünk mit kezdeni az ellátó rendszer, vagy mi. Mindegy, baszódjanak meg :) A farsang maga elég szar volt, de legalább lesz valami munkám. Remélem, valódi hasznom is lesz belőle, mert így a szüleim csak még jobban elszedik a rokkantnyugdíjamat, ahogy ismerem őket. Anikó meg a fizetésemet, ahogy ismerem. Hiába, az embernek fontosak a "szerettei". Ja, a szex is megvolt, egész jó volt. Most itt nem részletezném. Nagyjából sikerült, amit terveztem.

0 Tovább

Éljen! Holnap farsang!

Mármint a a Mentálhigiénés Központban (az ilyen segítő szervezet a hülyéknek, egy darabig ott "melóztam" náluk...). Nekem azért is jeles nap lesz, mert eljön a "buli" előtt Anikó, és megbeszéltük, hogy ráélvezhetek a pinájára (végre). És 2x. Utána meg remélem, beszélhetünk az arcáról is. Majdnem 4 év után ez nekem jár, he-he... Aztán a farsangot meg csak kibírom valahogy... Tényleg, nekem tök mindegy kik és mit pofáznak, úgy fogom fel, hogy kit érdekel... Ma Nemeskürty István: Requiem egy hadseregért című könyvét kezdetem el olvasni, ameddig Anikó valamit szerencsétlenkedett, de hamar megunta, és leléptünk (piálni). a 19. oldalon járok. Amúgy úgy vagyok vele, hogy nem kell (annyi) pornó, ha megkapom, ami jár :).

Például imádom a gruppenszex jeleneteket, mert annyira látványosak, részt venni bennük azonban nem sok kedvem van. Azt mondják, hogy a tömegszexnél 2 dologra kell vigyázni: 1. hogy ki ne maradj belőle. 2 a segged mindig a fal felé legyen.

Hát, mára ennyi... nem tudom, hogy készítsem fel magam a holnapi napra, de már nagyon várom... Tényleg, kinek kell a pornó, ha az ember élőben csinál(hat)ja?! Azért egy minimális pornót bizots fogok nézni. Holnap. Holnapután. Faszom tudja.

Á, viszont pl. ezt mégse lehet kihagyni, azt hiszem:

http://xhamster.com/xembed.php?video=1729269

0 Tovább

Skizofrénia underground

blogavatar

Mintha kizártak volna a saját bulimból, másnaposan kávézgatok különféle presszókban, várva, hogy elkezdődjön végre az életem afterpartija. Gyerekkoromban poénból kis magazinokat szerkesztettem szabadidőmben. Most komm-médiára járok egyetemre.

Facebook csoport

Szerintem twittelni menő

Feedek

HTML

HTML

HTML